Csillag, alázat, újjászületés – Betekintés Szigetlanka imahetébe

Vasárnap kezdődött az egyetemes imahét a szigetlankai református templomban, ahol ökumenikus közösségben imádkoznak együtt a Krisztus-hívők egységéért.  

A Máté evangéliuma 2. fejezetében található napkeleti bölcsekről szóló történet adja az idei egyetemes imahét alapgondolatát, a Közel-keleti keresztyének témajavaslata alapján. Ennek mentén halad a szigetlankai gyülekezet is. Vasárnap délután 17 órakor Tatár Zoltán krasznabélteki római katolikus plébános szolgálata nyitotta meg az alkalomsorozatot és hívta fel a figyelmet nemcsak a történetben szereplő csillagra, hanem egymás szemének csillogására és annak meglátására. Hétfőn az Ige hitelesen alázatra intett egy olyan szolgálatevőjén keresztül, aki alázatosan szolgálja Istenét püspökként. Csűry István püspöki mandátumának utolsó évében a gyülekezet megköszönte Istennek mindazt az áldást, amit az elmúlt másfél évtizedben a királyhágómelléki főpásztoron keresztül adott népének. Kedden a Szatmárnémeti Baptista Gyülekezet lelkipásztora Kovács József hirdetett Igét és az újjászületés lehetőségét, ami ugyan látszólag felfordulást hoz, de általa kerülnek a helyére a dolgok. A keddi alkalmon a baptista gyülekezet egyik dicsőitő csapata énekelt.

Az alkalmakon szép szavalatok hangzanak el. Énekel a Lanka Duó és a szIGEt Együttes, valamint a gyülekezet presbitériuma és énekkara is. Az ifjak, konfirmandusok és vallásórás gyermekek imádságai és énekei gazdagítanak. Továbbra is várnak mindenkit szeretettel az építő és színes alkalmakra.

Ma, azaz szerdán 18 órától Törő Attila patóházai református lelkész-, csütörtökön 18 órától Balogh Enikő piskolti református lelkésznő-, pénteken 18 órától Dénes István Lukács Nagyvárad-olaszi lelkész, bihari esperes, egyházkerületi generális direktor-, szombaton 18 órától pedig Higyed János Szatmár-kültelki református lelkész hirdet Igét. Vasárnap a záró alkalmon 17 órától Mike Pál magyarkéci református lelkipásztor prédikál, dicsőit az Élő Kövek.

Aktivista

„Aki nincs velem, ellenem van, és aki nem gyűjt velem, tékozol.” (Mt 12,30)

Előszeretettel közelitjük meg a hit kérdését azzal, hogy Isten velünk van. Idézgetjük az ide illő Igéket: „Veletek vagyok minden napon a világ végezetéig.” (Mt 28,20) Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk. (Róma 8,31) …

De a kérdés sosem az, hogy Isten velünk van-e az Úr. Mi vele vagyunk-e? Egy börtönlelkész megkérdezte az egyik rabot, hogy szokott-e imádkozni. Ő azonnal válaszolt: természetesen igen. Mielőtt elmegy lopni, kéri Istent, hogy ne kapják el, és ha sikerült a terve még hálát is ad ezért. Nyilván való, hogy sarkit a példa, de hadd kérdezze meg ma tőled az Ige: te az Úrral vagy? Ha igen, eszerint élsz, ez határozza meg az életed?

Hiszek én az Istenben! – mondják sokan tágra nyílt szemekkel, tapsvihart várva állításukra, mintha szívességet tennének ezzel. A semlegesség, közömbösség legalább olyan nagy baj, mint a nyílt tagadás. A  legjobb védekezés a támadás- Krisztus követése progresszív, a lelki harcosok aktivak. Akik Krisztus útján jár, az neki gyűjti a híveket.

Érdekes, hogy az előző rendszerben magyar politikusok elsajátították Krisztus szavait. Rákosi Mátyás is mondta: Aki nincs velünk, az ellenünk van. Kádár János mérsékelt: Aki nincs ellenünk, az velünk van. Grósz Károly állítólag ezt mondta: Aki ellenünk van, az is velünk van.

Krisztus ma nem passzivistákat, hanem aktivistákat keres. Látszik a cselekedeteiden, hogy Krisztussal vagy? Légy az ő vitéze! Ámen!

Rácz Ervin,

Szigetlanka

Szelídítő

„Íme, én elküldelek titeket, mint juhokat a farkasok közé; legyetek azért okosak, mint a kígyók, és szelídek, mint a galambok.” (Mt 10,16)

Jézus azt mondja, hogy aki hozzá jön, azt Ő nem küldi el, de küldött lesz. És ebben a küldetésben Őt kell képviselnie úgy, hogy nem egyedül vesz részt ebben. Nem partizánakció, nem: juh, kígyó, galamb, hanem közösség: juhok, kígyók, galambok. De ott van Krisztus is, a jó pásztor.

Az első kép, ennek tudata nélkül ijesztő lenne: juhok a farkasok között. Mennyi a túlélési esélye ennek? Sok lúd disznót győz? Az, aki mindenáron azt szeretné, hogy követői legyenek, nem ilyennel kampányolna. Azonban a küldöttek tudatára adja, hogy nem a wellness hétvégére küldi őket, hanem egy olyan közegbe, ahol az ügy társadalmi elfogadottsága nem a legkedvezőbb. Talán még ennél is nehezebb az a terep, ahol báránybőrbe bújt farkasok vannak, mert sokan még ahhoz is bátortalanok, hogy a farkasok között vicsorítsanak, s a bárányok között báránybőrben keresik áldozataikat. A misszió célja talán éppen az, hogy a bárányoknak kell a farkasok közé mennie, hogy a farkasok farsangolási kedve lankadjon.

Milyenek kell, hogy legyenek ezek a bárányok a farkasok között? Van esély választani: sülve, főve vagy nyersen? A pásztor nélkül valóban ilyen lenne perspektíva. Krisztussal azonban kirajzolódik a stratégia:

Okosak vagy ravaszok, mint a kígyók. Kitűnő alkalom lenne tisztázni ezzel az Igével azt, hogy a keresztyének nem lábtörlők és nem lúzerek (vesztesek). Ez kétségtelenül igaz, de a kígyó okossága abban rejlik, hogy sziklába bújik. A keresztyén küldött védelme minden éles helyzetben a kőszikla, Krisztus. Ez az okosságának titka.

Szelídek, mint a galambok. Akárcsak Noé galambja, aki olajággal a szájában reménységet ad. Szelídségével szelídít, reménységével reménységet ad. S ha erre a megvadult világra nézünk, nem elzárkózni kell, hanem rájönni: van feladat. Csak okosan, és csak szelíden. Ámen!

Rácz Ervin,

Szigetlanka