Szatmárnémeti-Szigetlankai Református Egyházközség

„Erre az ÚR így szólt Kainhoz: Miért gerjedtél haragra, és miért horgasztod le a fejedet? Hiszen ha jól cselekszel, emelt fővel járhatsz. Ha pedig nem jól cselekszel, a bűn az ajtó előtt leselkedik, és rád vágyakozik. De te uralkodjál rajta!” (1Móz 4,6-7)

A harag nem jó tanácsadó. Gerjedünk, pufogunk, forr bennünk az indulat sokszor. Tehetetlennek érezzük magunkat akkor, amikor kialakul. Nyilván függ ez a temperamentumunktól is, személyiségtípusunk más, de a harag külső hatásra reakcióként megoldandó probléma. Kapjuk el még időben, és adjuk oda Istennek! Ne benyeljük, nem vagyunk mi tűznyelők. Ne másra fröccsenjen, nem tehet róla az a másik, hogy pont melletted van! Isten a jó tanácsadó.

A lehorgasztott fej nem mindig az alázat jele. Azt mondják, hogy az ember balra néz, amikor az emlékeiben kutat, és jobbra, ha épp akkor találja ki a történetet, nagy valószínűséggel füllenteni fog az. Aki lefelé néz, az lehet alázatos, és ez jó, mert a szelídség jele, de lehet a mélybe zuhanás jele is. Kain esetében ezt látjuk. Felfelé nézni lehet büszkén is, de lehet keresni az odafennvalókat, és kérni a segítséget onnan felülről. A hitvallást felemelt fejjel mondjuk.

Ha uralkodhatnékunk van, uralkodjunk először is magunkon! Az uralkodás első sorban felelősség. Azért vagy felelős, ahogyan például a gondolataidat kezeled. Luther Márton szerint: „azt nem akadályozhatod meg, hogy a madarak elrepüljenek a fejed fölött, de azt igen, hogy fészket rakjanak a hajadban.” Ámen.

Rácz Ervin,

Szigetlanka

„Mert jobb volna nekik, ha meg sem ismerték volna az igazság útját, mint hogy azt megismerve elforduljanak a nekik adott szent parancsolattól. De betelt rajtuk az igaz példabeszéd: Az eb visszatért a saját okádására, és a megfürdött disznó a sárban hempereg.” (2Pt 2,21-22)

Péter apostol búcsúbeszédének is lehet tekinteni ezt a levelet, maga ismeri be, hogy közel van a halálhoz, de egyáltalán nem a félelem, inkább a féltés jellemzi ezt a levelet. Az evangélium tisztasága miatt aggódik, és a tévtanítókat igyekszik leleplezni.

Az ismeret hatalom, de felelősség is. A nagy tudás sokszor felfuvalkodottá tesz, ha nem növekszik a tudással együtt méginkább a szeretet. Nem a tudás ellen beszélek, sőt! Az ember ismejen meg minél több dolgot, mert az hasznos. Hit és tudás együtt jár. A tapasztalat azonban sokszor azt mutatja, hogy a tudás megszerzésével a gőg is szokott nőni. És ez nagyon nem jó.

Az evangélium megismerése sem vezet mindig megtéréshez. Akik meghallgatnak egy prédikációt, utólag gúnyolódhatnak vele. Még az is lehet, hogy ott azonnal megérinti őket, de a Sátán is dolgozik és megtöbbszöröződött erővel támad azellen, aki hallgatja az Igét. Sokszor nem tudom hovatenni azt a gyűlöletet, ami az Egyház ellen irányul. Persze akár lehetnek jogos sérelmek is, de többször megmagyarázhatatlan az indulat az Igazság beszéde ellen.

Az Ige hallgatása felelősség. Ezt akarja elmondani Péter, amikor azt mondja, hogy talán jobb lett volna egyeseknek nem is hallani. Lesznek olyan, akik majd mentegetőzhetnek, hogy ők nem hallották. De akik hallgatták az Igét, a tiszta evangéliumot, nem mondhatják majd, hogy ott se voltak. Tanúskodni fog ellenük az Ige. A legjobb tehát gyakorlatba ültetni.

Nem a legelegánsabb Péter hasonlata az okádással és a sárral, de sokszor ez így a hathatós. Undorító belegondolni abba, amit a kutya és a dinszó csinál. Legyünk inkább bárányok, aki ugyan szintén beleeshetnek a sárba, de igyekszenek minél hamarabb megfürödni. Ámen!

Rácz Ervin,

Szigetlanka

„Végezetül mindnyájan legyetek egyetértők, együtt érzők, testvérszeretők, irgalmasok, alázatos szívűek.” (1Pt 3,8)

Nem látunk jó napokat, főleg, ha a híreket nézzük még kétsébe is esünk. Nem mindig tudunk hálát adni az életért, ezt őszntén kimondhatjuk, öröm helyett szomorúság van a szívünkben és ez nem jó. Annak, aki valóban akar jobb napokat látni, és örülni is akar az életnek, Péter apostol öt krisztusi erényt ajánl szeretettel.

1. Egyetértők. Ez egy nagyon nehéz elvárásnak tűnik, hiszen a színes, sokféle módon történő gondolkodás érték, nem erőltethetjük másra a saját gondolkodásunk, szinte dogmaként, hiszen tény, hogy a többféle gondolkodásból gazdagság fakad. A bibliai szöveg összefüggésében azonban az egyféle gondolkodás inkább az egységről szól. Alá tudom rendelni magam a másiknak is, ha kell, az egység érdekében. Ez pedig nem más, mint Jézus Krisztus értelmének, lelkületének, szeretetének felöltése.
2. Együttérzők. A szigetlankai templomunk bejáratánál ott van az Ige, amit Pál a római levélben így fogalmaz ezt meg: „örüljetek az örülőkkel, sírjatok a sírókkal.” (Róm 12.15) Az együttérzés ellentéte a közömbösség. Amikor annyira el vagyok foglalva magammal, hogy képtelen vagyok belépni a másik helyzetébe: örömébe vagy bánatába. A gyülekezetben gyakran előfordul, hogy egy héten belül van keresztelő, temetés és esküvő is. Egyik helyen együtt sírunk másik helyen együtt nevetünk. Gyakorolhatjuk mindezt a gyülekezetben.
3. Testvérszeretők. Krsztusban testvérek vagyunk. Amikor egyszerre mondjuk a templomban a „Mi Atyánk”- ot, ez kell, hogy tudatosuljon bennünk! A korai keresztyéneket a Krisztusban megtalált új élet öröme és szeretete kovácsolta egybe, családdá. Éppen ezért imádságos szívvel gondoljunk testvéreinkre, felkeresve őket, bátorítva egymást, mert mi nem csak egy klub vagyunk, hanem testvéri közösség, mert közös az Ég, és ez kell, hogy égjen bennünk.
4. Irgalmasok, azaz könyörületesek. Itt a lényünk bensőjében felfakadó indulatról van szó. Az eredeti kifejezés mögött a benső szervek megmozdulása áll, azaz a szív dobogása, összeszorulása ki, a héber kifejezés mögött pedig gyakran az anyaméh képét láthatjuk. A szívünk szorul össze, amikor meglátunk egy elesett embert és ez késztet bennünket mozgásra, jó cselekedetre, segítésre.
5. Alázatosak. A mai világban és a klasszikus görög kultúrában ez a fajta megnyilvánulás megvetendő. Hallottam youtubert érvelni az alázat ellen. Ez ma sem divat. Éppen ezért sokan elbizonytalanodnak az alázat szó hallatán. Az alázat nem alázatoskodás, nem gyengeség, hanem belső erő, nem önmegvetés, hanem felfelé nézés, ami emberré teszi az embert. Az alázatos ember fel tud nézni a másik emberre úgy, hogy közben nem nézi le, nem veti meg magát. Óriási ajándék és szabadság, amikor ez megszületik és megnyilvánul.

Örüljetek ma is az életnek és legyen szép napotok! Ha ezeket a krisztusi erényeketet gyakoroljátok, meg is lesz! Ámen!

Rácz Ervin,

Szigeltanka

„Ezt az üdvösséget keresték és kutatták a próféták, akik a nektek szánt kegyelemről prófétáltak, nyomozva, hogy melyik vagy milyen időre jelentette azt ki Krisztus bennük levő Lelke, aki előre bizonyságot tett Krisztus szenvedéseiről és az utána következő dicsőségről. Nekik kijelentetett, hogy nem maguknak, hanem nekünk szolgáltak azokkal, amiket most az evangélium hirdetői, a mennyből küldött Szentlélek által hirdetnek nektek, amikbe az angyalok vágyakoznak betekinteni.” (1Pt 1,10-12)

Talán még egy egyszerű járó-kelő is el tud mondani annyit a pünkösd ünnepéről, hogy a Szentlélek kitöltetésének az ünnepe és az Egyház születése napja. Egyház pedig ott van, ahol igehirdetés van, evangélium hirdetése, nem lelketlenül, nem lélektelenül és semmiképpen sem lélek ellenesen, hanem mindenképpen lelkesen.

Péter apostol a Kis-ázsiaknak leírja erről az evangélium hirdetésről, hogy a próféták által lett előkészítve úgy, hogy tudták, nem az ő idejükben teljesedik be, nem ők szedik le annak gyümölcsét. És mégsem távolodtak el Istentől. Te teszel olyat, aminek nem te fogod learatni a gyümölcsét? A lelki munkák nagy része ilyen. Ne keseredj el, ha nem azonnal látható ez eredménye.

Az evangélium hirdetésének hatósugara térben és időben beláthatatlan. Nem tudjuk, mikor hat és mikor nem, és hogy hova hat. Igehirdetők tapasztalhatták már meg azt, hogy olyasmit köszöntek meg az igehallgatók, amiket ő el se mondott, mert amig ő netán fecsegett, addig a Szentlélek dolgozott.

Az evangélium tartalma Krisztus szenvedése és dicsősége. Amikor szenvedünk, akkor Krisztus szenvedéséhez érezzük magunkat közel. És ez tud igazán vigasztalni, azaz a Vigasztaló ott tudja végezni a leghatékonyabban a maga munkáját. Amikor pedig minden kerek, sikerünk van, akkor meg átutaljuk a dicsőséget Krisztusnak. Ő a sikerünk kovácsa. Övé minden dicsőség.

Az evangélium ugyanakkor tettre késztet. Ha csak hallgatjuk, nem halljuk meg igazán. Különös olvasni a Galata levél után Péter első levelét. (a Bibliaolvasó kalauz szerint) Mind a két bibliai könyv első olvasói, címzettjei Kis-Ázsiában éltek, ahol ma már alig van keresztyén. Okuljunk ebből és legyünk az Ige hirdetői, meghallói és megtartói, hogy velünk ez ne fordulhasson elő! Ámen!

Rácz Ervin,

Szigetlanka