Szatmárnémeti-Szigetlankai Református Egyházközség

113 igehirdetést hallgattak eddig mindazok, akik március 16.-tól minden este 20 órától, de más időpontokban is, Szatmárnémeti-Szigetlanka Facebook oldalára kattintottak. A negyedik igehirdetés-sorozat is befejeződött: Filippi Levél, Eszter könyve, Vagyok-János evangéliuma, Exodus. A negyedik sorozatot egy karantén-záró közös videó pecsételt meg, melyben a Hegyi beszédet olvasták fel közösen a hívek.  

Mózes második könyvéről, az Exodusról, Kivonulásról szóló igehirdetés zárásaként a vasárnap délelőtti szabadtéri istentiszteleten Rácz Ervin szigetlankai lelkipásztor Mózessel együtt így imádkozott: „Ha nem jön velünk a te orcád, akkor ne is vigyél tovább bennünket! Mi másból tudnánk meg, hogy én és a te néped elnyertük jóindulatodat, ha nem abból, hogy velünk jössz?” (2Móz 33,15-16)

Mózes második könyve az egyik legalapvetőbb szöveg – nemcsak a Bibliában, hanem a világirodalomban is. Az egyiptomi kivonulás története számtalan korban sok népnek adott erőt arra, hogy szembeszálljanak az elnyomó hatalmakkal. A kivonulás könyve a felszabadítás örök története. Az egyiptomi szabaduláshoz kötődik a páska ünnepe, az az ünnep, amelyen Jézus, a halála előtti napon, az úrvacsorát szerezte. A keresztyén szimbolizmus nem ritkán beszélt úgy a Vörös tengeri átkelésről, mint a vízen keresztül történő megmenekülésről, ami a keresztség egyik jelentése is. Azután az Exodusban olvassuk a Tízparancsolatot, amely az emberi jogok alapjául szolgál a mai napig. Mindez talán érzékelteti velünk, hogy ez a bibliai könyv milyen hatással volt és van az egész emberiségre.

A legnagyobb csoda Mózessel történt, a változás. Pedig nem volt könnyű dolga. Nem akarta ő ezt az egészet. Már akkor vonakodott, amikor az Úr megszólította őt az égő csipkebokorban. Nem akart ő Egyiptomba menni, és nem akarta kivezetni Izraelt a fáraó elnyomó hatalmából. De Isten kijelentette magát neki, és megbízta. A fáraóval szemben keményen képviselte az Úr akaratát, majd eljött a nap, amikor kivezette Izraelt a rabszolgaságból. De mindjárt az első fellélegzés után megjelent az egyiptomi hadsereg, és siránkozni kezdett a nép, miért nem maradtak inkább Egyiptomban. De az Úr szabadulást szerzett, ami után az egész nép magasztalta Istent. Nem sok idő telt el, és Mózesnek újra nehézségekkel kellett szembenézni. Nincs víz, nincs élelem, nő a zúgolódás és lázadás. Mózes Istenhez kiált, aki gondoskodik Izraelről. Így érkeznek meg a Sínai hegyhez, ahol Mózes új feladatot kap. Ő a közvetítő a szent Isten és a nép között. Ő megy fel a hegyre, aminek a nép még a szélét sem érintheti, ő beszél a felhőben és tűzben az Úrral, ő kapja meg a tízparancsolatot két kőtáblára vésve. De mire visszaér, megtörténik az elképzelhetetlen. A nép, amely készséggel lépett be az Úrral való szövetséges kapcsolatba, teljes engedelmességet ígért, megtörte a szövetséget. Aranyborjút készített, és úgy imádták, hogy íme az Isten, aki kihozta őket Egyiptomból. Isten el akarja törölni Izraelt, de Mózes Isten elé áll. Közbenjár, és Isten szánalomra indul, és nem hozza a népre azt a bajt, amit tervezett.

Mózes nem elégszik meg azzal, hogy egy angyal menjen népe előtte: vagy Isten vezetésével mennek tovább, vagy sehogy! Mi se cseréljük le az Istent, semmilyen szentre, angyalra, álomra. „A legnagyobb dolog, hogy Isten velünk van.” (John Wesley) Szánjuk el magunkat, és mindeközben lássuk, hogy annak az Istennek az arca, aki újat cselekszik népével, nem más, mint a megalázott és megfeszített, de feltámadott Jézus Krisztus arca! – biztatott a lelkipásztor.

A továbbiakban kicsit ritkábban jelentkezik az IGEsziget: hétfőn, szerdán, pénteken és vasárnap 20 órától, valamint a szabadtéri istentiszteletek is közvetítésre kerülnek vasárnaponként 10 órától. A továbbiakban Pál apostolnak korintusbeliekhez írott első levele magyarázatát hallhatják a hívek. Elkészült a hetedik karantén-videó is, melyben nem véletlenül, a Hegyi beszédet tolmácsolták a hívek, hiszen ez az a szöveg, melyben érezhető az Exodusban megfogalmazódó törvény betejesedése. Köszönet Szabó Csaba Józsefnek a videó elkészítéséért. Íme a videó:

Három szabadtéri istentiszteletet is tartottak Szigetlankán, pünkösdkor, Szatmárnémeti-Szigetlanka Facebook oldalán az IGEsziget-sorozat pedig közelít a századik bejelentkezéshez. Ünnepi legátus érkezett a Deák téri református templom gyülekezetébe, gazdagítva igehirdetéseivel a lelkeket.

Szombaton délután 17 órától bűnbánati, vasárnap és hétfőn délelőtt 10 órakor ünnepi istentiszteletet tartottak a szigetlankai templom előtt, vasárnap úrvacsorai közösségben voltak a hívek, közben pedig minden este 20 órától élő bejelentkezéseken keresztül hallhatták az igehirdetéseket.

Vasárnap délelőtt Rácz Ervin lelkipásztor Ezékiel könyve 37. fejezete első 14 verse alapján hirdette az Igét mennyei perspektívát tárva a gyülekezet elé. Durva képet tár a bibliaolvasó elé a próféta, száraz csontokkal teli mező, a káosz és a zűrzavar gyakran életünk lenyomata. Ez a szétdobáló Sátán víziója a családunkra, nemzetünkre, társadalmunkra vonatkozóan. Isten azonban különös módszert alkalmaz ennek a helyzetnek a megszüntetésére: az igehirdetést. Hogyha Ezékielnek a száraz csontokhoz kellett prédikálni, az elmúlt hetekben nem volt nehéz egy telefon kamerája előtt hirdetni az Igét. S, ha életünkben biztos pont, tekintély lesz az Ige, akkor jön a Lélek életet hoz, ami ránő a halálra. A minket körülvevő Léleknek, levegőnek, szélnek bennünk van helye, be kell lélegezni és kezdődhet az Élet. Az igehirdetést követően Kupán Erzsébet szavalata hangolt az összetartozás napjára, majd hosszú szünet után végre közösségben, az előírásokat betartva úrvacsorázhatott a gyülekezet.

Hétfőn Csatári Leila III. éves teológiai hallgató hirdette az Igét a másodnapi kültéri istentiszteleten, egy kicsivel jobb idő várta a gyülekezetet, mint ünnep első napján. „Ha az Isten Szentlelkét akarod, rendszeresen kéred, akkor engedd el azt, tárd ki az életed, köszönd meg a Lelket. Amikor kérted, máris köszönd meg, mert megkapod. És indulj és használd az Isten Szentlelkét! Menet közben megtapasztalod, hogy kaptad. Nem is mértékkel – mértéken felül! És élet támad körülötted, kis és nagy-családban. Kérd Isten Szentlelkét. Ne csak egy kicsit belőle. Ajánld fel magadat neki és megelevenít, hogy magad is csodálkozol majd, mint mások is. Vállalod-e életed legnagyobb merészségét, rizikóját; úgy kérni rendszeresen, naponként az Isten Szentlelkét, hogy te légy az Övé és ne a Szentlélekből egy kicsi a tied. – Aki most ezért mer, akar, tud imádkozni, hogy igazán, örök életre eleven legyen, az imádkozzék szüntelen!” – bátorított a legátus a Rómaiakhoz írott levél 8. részének 9-től 13-ig terjedő versei alapján.

Jó volt találkozni, egymást látni a gyülekezeti tagoknak, még ha maszk is takarta olykor az arcokat, de Varga István szigetlankai presbiternek köszönhetően mosoly, vagy éppen egy-egy szív varratott rá a maszkokra és ezzel is egy kicsivel hangulatosabb lett a találkozás.

Újabb szabadtéri istentiszteletre került sor a Deák téren, s habár az eső esett, mégis megfelelő körülmények között hangzott az Ige. A hatodik „karantén-videó” is bemutatásra került, melyben az ifjak tolmácsolták Mózes ötödik könyve 6. fejezetét.

Közeledik a századik igehirdetés az IGEszigeten, azaz Szatmárnémeti-Szigetlanka Facebook oldalán, ahol a negyedik prédikáció-sorozatban Mózes második könyvét, azaz stílusosan és aktuálisan a Kivonulás könyve alapján hirdet Igét Rácz Ervin lelkipásztor. Így érkeztek el a vasárnap délelőtti szabadtéri istentiszteleten a 6. fejezethez. Az igehirdető a fáraó megkeményített szívéről szólt. Ugyan egy idő után az Isten keményíti meg a fáraó szívet, de a felelősség teljesen a fáraóé. Az egyiptomi csapások visszatérő motívuma, hogy a fáraó – még ha a csapás után ígéretet is tesz Izrael elbocsátására – a csapás elmúltával visszavonja azt, megkeményíti szívét. Az első öt csapás után csak a fáraóról mondja a Szentírás, hogy konok vagy kemény maradt a szíve és nem hallgatott Mózesre és Áronra, Isten követeire. Ő keményíti meg saját szívét. A megkeményítésnek először csak a hatodik csapás után lesz az alanya Isten, ekkor olvassuk először, hogy Isten megkeményítette a fáraó szívét. Az is figyelemreméltő, hogy a hetedik csapás után a megkeményedésnek már egyszer sem lesz alanya a fáraó. Itt még azt olvassuk: „Látva a fáraó, hogy megszűnt az eső, a jég és a mennydörgés, visszaesett vétkébe, és konok maradt a szíve neki is, meg szolgáinak is. Megkeményedett a fáraó szíve, és nem bocsátotta el Izrael fiait – ahogyan megmondta az Úr Mózes által.” Innentől azonban mindig Isten a megkeményítés alanya. Mire enged ez a nyelvhasználat következteni? Arra, hogy a fáraó felelős azért, hogy megkeményítette a szívét. Lehetősége lett volna engedni az Úrnak, de nem tette. Mi Isten szerepe és mi a fáraóé a megkeményedésben? Kálvin János erről a következőt írta: „A szív keménysége az ember bűne, a szív megkeményítése Isten ítélete.” Azaz a szív, amely elutasítja Isten szavát, vergődik, szenved, mert tudja, hogy nem jó, amit tesz és megkérgesedik. – mondta igehirdetésében Rácz Ervin lelkipásztor.

Ezért kell meghallani az Igét még fiatalon. Nem lehet a Krisztus-követést túl korán kezdeni. Az  IGEsziget-fiatalok szolgálata tehát aktuális volt. Ők meghallották Isten szavát és ezért biztattak másokat is Mózes ötödik könyve 6. részét tolmácsolva, melynek 4. és 5. verse üzeni: „Halld meg, Izráel: Az Úr a mi Istenünk, egyedül az Úr! Szeresd azért az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes erődből!”

Az IGEszigeten folytatódik minden este 8 órától az igehirdetés-sorozat, készülve pünkösd ünnepére. Három szabadtéri istentiszteletet tartanak a szigetlankai református templom előtt: szombaton 17 órától bűnbánati, vasárnap és hétfőn délelőtt 10 órától ünnepi istentisztelet lesz, Csatári Leila ünnepi legátus szolgálataival. Vasárnap délelőtt úrvacsorai közösség lesz az járványügyi előírásokat figyelembe-véve.

Az ifjak videója megtekinthető az alábbiakban:

A harmadik igehirdetés-sorozat is befejeződött az IGEszigeten, Szatmárnémeti-Szigetlanka Facebook oldalán, a templom előtt megtartották a szabadtéri istentiszteletet és elkészült az ötödik karantén-videó is a férfiak szolgálatával.

János evangéliuma alapján Rácz Ervin lelkipásztor azokat az Igéket vette alapul, melyben Jézus önmagáról szól, az „Én vagyok…” mondások által némi istenismeretre és önismeretre is szert tehettek a hallgatók és nézők. A kettő összetartozik: mert igazi énünket nem akkor találjuk meg, amikor keressük, hanem amikor Istent keressük – Istent pedig csak úgy kereshetjük igazán, hogy szembenézünk azzal, kik vagyunk valójában. Az Isten- és önismeret pedig nem másért van, mint hogy átformálódjunk és más emberré legyünk. Ő az élet kenyere, az út, az igazság, az élet, a feltámadás, az ajtó, a jó pásztor, ő a Vagyok, aki által, megelégülünk, helyre kerülünk, élünk, értelmet és célt kap általa életünk.

Erre tanított a két hétig tartó sorozat, mely éppen vasárnap a szabadtéri istentisztelettel ért véget. A lelkipásztor a templom bejárata előtt a János evangéliuma 7. részének 37-től 39-ig terjedő igeszakasza alapján szólt: „Az ünnep utolsó nagy napján felállt Jézus, és így kiáltott: Ha valaki szomjazik, jöjjön hozzám, és igyék! Aki hisz énbennem, ahogy az Írás mondta, annak belsejéből élő víz folyamai ömlenek. Ezt pedig a Lélekről mondta, akit a benne hívők fognak kapni, mert még nem adatott a Lélek, mivel Jézus még nem dicsőült meg.” Az Ige három mozzanatáról szólt az igehirdetés: az emberi állapot (aki szomjazik), a felszólítás (jöjjön… igyék) és az ígéret (belsőjéből élő víz folyamai ömlenek). Az életszomjunkra egyedül Jézus a válasz, ezáltal olyannyira bővölködhetünk, hogy a körülöttünk levőknek is jut a rajtunk átfolyt életvízből. Az igehirdetés végén a lelkipásztor elmondta, hogy Jézus, az élő víz forrása nagypénteken szomjazott. Nem csak fizikailag. A halál kapujában, a megsemmisülés küszöbén, az Atyától elválasztva, bűneink büntetését hordozva, szólt: Szomjazom. Ő szomjazott, hogy minket megelégítsen. Szomjazott, hogy szabadítás forrásává legyen. Szomjazott, hogy megváltást szerezzen. Majd feltámadt, és ezért ma, mint győztes Úr, szólít meg: Vagyok.

Elkészült az ötödik „karantén-videó” is az IGEszigeten, melynek elkészítésében ismét Szabó Csaba József segített. A Filippi levél közös olvasása, a nők szolgálata, a gyermekek anyák napi műsora, a királyhágómelléki lelkipásztorok közös igeolvasása után a férfiak tolmácsolták a 139. zsoltár szavait, mely éppen a Vagyok mindenütt-jelenvalóságáról tanit. Közben elindult az újabb igehirdetés-sorozat is, mely az Exodust, a Kivonulást, azaz Mózes második könyvét veszi alapul, minden este 8 órától Szatmárnémeti-Szigetlanka Facebook oldalán. Remélhetőleg tényleg ez lesz kivonulásunk a „fogságból”.

Íme a videó:

Szeretettel kérjük, ajánlja adója 2 illetve 3,5 százalékát a Szigetlankai Református Egyházközségnek.
Az összeget a gyülekezeti ÉLET fejlesztésére költjük, melynek részese lehet ön is!

Az űrlapot megkaphatja irodánkban, illetve az alábbiakban is letöltheti.

Köszönjük!

2019-imp-Szigetlanka-D-230

A lelki vezetők is nagyon nehéz szívvel élik meg az utóbbi hónapokat. Hiányoznak a hívek. Ez akkor is úgy van, ha a virtuális térben való találkozás, vagy másfajta kapcsolattartás enyhit ezen.

Rácz Ervin szigetlankai lelkipásztor ötlete nyomán, Szabó Csaba József szigetlankai gyülekezeti tag kivitelezésével egy olyan videóüzenet készült, ahol 48 lelkipásztor bátorit.  Ki hosszabb, ki rövidebb Igével, vagy éppen egy énekkel üzent. A Református Egyház az Ige egyháza, tagjai hiszik, ezek nem csupán szavak, hanem életté válnak mindazokban, aki befogadják azt. Így fogadták a hívek a buzdító, erősítő, ébresztő, reményt adó Igéket.

Jelzés értéke van annak, hogy a Királyhágómelléki Református Egyházkerület mind a kilenc egyházmegyéjéből jelentkeztek a közös igei szolgálatra. Ez dicséretes.

Csűry István az egyházkerület főpásztora kezdi az üzenetsort. A temesvári egyházmegyéből Gáll Zoltán lugosi lelkipásztor olvasott Igét. Az aradi egyházmegyéből Tóbiás Emőke Piroska pécskai-, Tóbiás Tibor György kisperegi-, Lőrincz Lóránd Péter vadászi- és Vékony Zsolt József szentleányfalvai lelkipásztor jelentkezett. A bihari egyházmegyéből Dénes István Lukács esperes, Nagyvárad-olaszi lelkipásztor mellett Nagyszalontáról három lelkész is olvasott: Ardai Erika, Mikló István-Boldizsár és Szigeti Ferenc Ernő. Két intézmény-lelkipásztor is buzdított: Szomor Abigél az éppen harminc éves Partiumi Keresztény Egyetem- és Szakács Zoltán a Nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium lelkipásztora. Ugyancsak a bihari egyházmegyét képviselték: Vinczéné Pálfi Judit Nagyvárad-csillagvárosi-, Dr. Zabán Bálint Károly kisszántói-, Szomor Attila siteri-, Papp Annamária Nagyvárad-őssi, Pál László paptamási-, Ghitea-Szabó József pelbárthidai- és Varga Botond Endre szalárdi lelkipásztor. Az érmelléki egyházmegyéből: Balázsné Kiss Csilla és Balázs János Dénes Érmihályfalváról, Mike Pál Magyarkécről, Bán Alpár Nagykágyáról, Illyés Tamás-Zoltán Érszőlősről, Erős-Joó Béla Papfalváról, Gecse Tamás Értarcsáról, Kovács Gyula Margittáról üzent. A sziágysomlyói egyházmegyét Szőnyi Levente szilágynagyfalui-, Ádám Zsolt szilágyperecseni- és Tőtős Emese szilágyborzási lelkipásztor-, a zilahit pedig Antalt Attila szilágygörcsöni- és nyirsidi, valamint Kis Bálint magyargoroszlói lelkipásztor képviselte. A nagybányai egyházmegyéből Fazakas Judit Hosszúmezőről és Vékony Roland Apahegyről olvasott Igét. A nagykárolyi egyházmegyéből is szólt az üzenet Balogh Enikő piskolti és Dobai Zoltán ákosi lelkész által. Az ily módon házigazda szatmári egyházmegyét Király Lajos esperes, batizi lelkipásztor mellett Nagy Erika sárközújlaki-, Rácz Ervin Szatmár-szigetlankai, Higyed István mikola-, Higyed János Szatmár-kültelki-, Kürti Tamás szatmárgörbedi- és kakszentmártoni-, valamint Tolnai János patóházai lelkész képviselte. Erdei-Árva István szamoskóródi- és dobrácsapáti lelkész énekkel, Genda Árpád-Szabolcs pettyéni lelkipásztor pedig orgonajátékkal kapcsolódott a közös szolgálatba.  Hogy teljesebb legyen a kép, két teológiai hallgató is üzent: Csatári Leila és Varga Tamás-Sándor.

Mintegy félszáz lelkipásztor tehát bizonyította, lehet együtt, még ilyen furcsa időkben is.

A videót az alábbiakban tekinthetik meg:

„Az egész földnek pedig egy nyelve és egyféle beszéde volt.” (1Móz 11,1)

Nem értjük egymást. Más nyelven beszélünk. Nemcsak nemzetek között probléma ez, de ezt látjuk országon, nemzeten, valláson, felekezeten, sőt gyülekezeten és családon belül és generáció között is. Jól meg tudja keverni az ördög a kártyákat.

 Valamikor  régen  egy  faluban  –  egy  tanmese  szerint  – mindenki  vak  volt.  Egy  napon  a  falu lakói közül hatan találkoztak egy emberrel, aki elefántháton  jött  feléjük. A hat ember, akik már hallottak az elefántról, de soha nem voltak ilyen közelségben egyhez sem, megkérték az utazót, engedje meg, hogy megérintsék  a nagy  vadállatot. Úgy  akartak  visszamenni  a  faluba, hogy  el tudják mondani a többieknek, hogyan néz ki az elefánt.
Az  utazó  beleegyezett,  és  a  hat  embert  az  elefánt  különböző  testrészeihez  vezette.  Addig tapogatták és simogatták, míg bizonyosak nem voltak benne, hogy tudják, milyen az elefánt.
Alig  várták,  hogy  visszaérjenek,  és  elmeséljék  a  faluban,  hogy  mit  tapasztaltak.  A  falu lakossága összegyűlt, hogy halljanak az elefántról. Az első, aki az állat oldalánál állt, azt mondta:
–  Az elefánt olyan, mint egy nagy vastag fal.
–  Badarság!  –  vágott  közbe  a második,  aki  az  elefánt  agyarát  fogta.  Az  elefánt  elég  kicsi, kerek, sima, de nagyon éles. Én nem falhoz, hanem egy lándzsához hasonlítanám.
A harmadik, aki az elefánt fülét fogta, tiltakozott: – Egyáltalán nem hasonlít sem falhoz, sem lándzsához. Olyan, mint egy hatalmas nagy levél, ami vastag gyapjúszőnyegből készült. Amikor pedig megérinted, mozog.
– Nem értek veletek egyet! – mondta a negyedik, aki az ormányát fogta. – Én tudom, hogy az elefánt olyan, mint egy óriáskígyó!
Az ötödik kiabálva juttatta kifejezésre nemtetszését. Ő az elefánt egyik lábát fogta, és arra a következtetésre jutott, hogy az elefánt kerek és vastag, mint egy fa.
A hatodiknak megengedte az utazó, hogy felüljön az elefánt hátára, és ő így tiltakozott:
–  Hát egyikőtök sem tudja pontosan leírni, milyen az elefánt? Nyilvánvalóan olyan, mint egy
hatalmas, mozgó hegy!
Embereink azóta  is vitatkoznak, és a  falubeliek közül senki nem  tudja elképzelni, hogyan  is néz ki egy elefánt.

Nyilván való, hogy a nem megértésnek a legfőbb oka a bűn jelenléte és a szeretet hiánya.  Nekünk,  keresztyéneknek, törekednünk kell arra, hogy megtaláljuk a közös alapot, és egységes arculatot mutassunk a világ felé. Jézus azért imádkozott, hogy mindannyian egyek legyünk: „… tökéletesen eggyé legyenek, hogy  felismerje  a  világ,  hogy  te  küldtél  el  engem,  és  úgy  szeretted  őket,  ahogyan  engem szerettél” (Jn 17,23b). Beszéljünk egy nyelven, a szeretet nyelvén! Ámen!

Rácz Ervin,

Szigetlanka