Meghalni

“Ott, a Móáb földjén halt meg Mózes, az ÚR szolgája az ÚR szava szerint.” (5Móz 34,5)

Meghalni is tudni kell ám. Természetesen nem arra gondolok, hogy fizikailag tudják-e kivitelezni az emberek, mert ez halálbiztos. A módja nem mindegy. Azt mondják a régiek ezt jobban tudták. Több nyugalom, kevesebb kétségbeesett mozdulat volt érzékelhető.

Sokmindent tanulhatunk Mózestől: az életére tekintve elmondhatjuk, az Úr szolgája volt az Ő akarata és szava szerint. Amikor pedig azt mondja neki Isten, hogy nem mehet be arra a földre, amerre vágyott, akkor is el tudja fogadni Isten akaratát. Mi el tudjuk fogadni Isten akaratát? Valóban őszinte a mi imádságunk, amikor ezt mondjuk: legyen meg a te akaratod?

Azon gondolkodtam, hogy valami még kellett legyen, ami Mózest lenyugtatta, megbékéltette. Az Úr viszi fel őt a hegyre, ahol megmutatja Kánaán földét, azaz az ígéret földét. Az Isten útján járó ember bepillantást nyerhet élete során abba, amit szem nem látott, fül nem hallott… Ez a falat menyország ad erőt, még meghalni is. Ámen!

Rácz Ervin,

Szigetlanka

Az élet értelme – Prédikátor könyve

Hamarosan új igehirdetés-sorozat kezdődik Szigetlankán, egy újszövetségi könyv alapján.

Addig visszatekinthetünk az előző sorozatra, melyben az élet értelmét kerestük egy ószövetségi könyv, a Prédikátor alapján. Az életnek nincs értelme Isten nélkül.

Az alábbiakban visszahallgatjuk ezeket:

  1. Igehirdetés – Rácz Ervin – 2019-01-13
  2. Igehirdetés – Rácz Ervin – 2019-01-20
  3. Igehirdetés – Rácz Ervin – 2019-01-27
  4. Igehirdetés – Rácz Ervin – 2019-02-03
  5. Igehirdetés – Rácz Ervin – 2019-02-10
  6. Igehirdetés – Rácz Ervin – 2019-02-17
  7. Igehirdetés – Rácz Ervin – 2019-02-24
  8. Igehirdetés – Rácz Ervin – 2019-03-03
  9. Igehirdetés – Rácz Ervin – 2019-03-10
  10. Igehirdetés – Rácz Ervin – 2019-03-17
  11. Igehirdetés – Rácz Ervin – 2019-03-24
  12. Igehirdetés – Rácz Ervin – 2019-03-31
  13. Igehirdetés – Rácz Ervin – 2019-05-12
  14. Igehirdetés – Rácz Ervin – 2019-05-19
  15. Igehirdetés – Rácz Ervin – 2019-05-26

Rácsok mögött szabadon – Lankadatlanul Boros Lajossal

Újabb hiteles bizonyságtételt hallhatnak azok, akik elérkeznek Szatmár-Szigetlanka református templomába a havonként jelentkező Lankadatlanul nyitott bibliaórára. A nyári szünet előtt Magyarországról, Budapest körzetéből érkezik vendég, előadó, bizonyságtevő.

Szerdán 18 órától Boros Lajos volt fogvatartott érkezik Szigetlankára. Beszél majd arról és azáltal, aki a rácsok mögött is szabaddát tette őt. “A bűn a mélységéről az a bűnös tud igazán beszélni, aki annyira mélyre süllyedt, mint jómagam is. Bár szerintem teljesen mindegy, hogy hány méteres vízbe fullad bele az ember” – vallja Boros Lajos, aki valóban megjárta nemcsak a bűn, hanem a börtöncellák mélyét is. Sokadik büntetését töltötte, mikor az élete váratlan fordulatot vett. Nem került ki a rácsok mögül, sőt beismerő vallomása nyomán drasztikusan megemelték a büntetését, mégis szabad emberként élt tovább: szabadon attól, ami a bilincseknél is erősebben tartotta fogva. Könyvében, melyből az alkalom után lehet vásárolni, őszintén vall arról az útról, amely a kilátástalanságból egy reményteli jövő felé vezet.

Az alkalmon a Lanka Duó, azaz Papp Krisztina kántornő és Csorvási Mihály presbiter fogja vezetni a dicsőítést, de előre láthatóan az előadó is, aki a börtönben tanult meg dicsőíteni, fog énekelni néhány dalt.

Pünkösdi tűz Szigetlankán

A Lélek tűzének felgerjesztéséről és annak akadályairól szólt a pünkösd első nap délelőtti prédikáció Szatmár-Szigetlanka református gyülekezetében. A konfirmandusok először kapcsolódtak az úrvacsorai közösségbe.

„Majd valamilyen lángnyelvek jelentek meg előttük, amelyek szétoszlottak, és leszálltak mindegyikükre.” – szólt az Ige vasárnap délelőtt az Apostolok cselekedeteiről írott könyv 2. részének 3. verséből, a pünkösdi történetből. Nagyon sokszor érezzük magunkénak Presser Gábor dalának sorait: „Fáradtnak tűnsz, mintha nem a régi volnál, Hol van a tűz … Nagy utazás, azt mondtad, hogy ez az élet, s nem halunk meg, Az ember soha el nem téved, égi láz, a bizonyos égi láz…” Ezt a lankadó érzést sokszor tapasztaljuk mi is, de a pünkösdi történet éppen arra utal, hogy szárnyra lehet kelni, fel lehet buzdulni, lehet buzogni az Úr ügyében. Vannak ennek akadályai, amelyek leforrázzák, ellankasztják az embert. Öt ilyet említett a lelkipásztor: az élet gondjai, a bőség, a bűn, a csalódások és az eredménytelenség. A lelkipásztor azonban öt olyan dolgot is felhozott, melyek gerjesztik bennünk a tüzet: a kapcsolat (Istennel), a kegyelem (azaz Isten jóságára és nem a megfelelési kényszerre alapozok), az igazság (az Isten Igéje), az úticél (üdvbizonyosság), és küldtetéstudat.

Az igehirdetés előtt a gyülekezet nőszövetsége és énekkara énekelt, azt követően pedig az egy héttel ezelőtt konfirmálók közössége fogadta meg énekben: „Járom a Jézus lábnyomát mind a sírig én, Az égi Jeruzsálemből árad rám a fény. Bár vihar dúl, nem sötétül el fenn az égi jel, Felnézek hittel Jézusra: Ő sosem hagy el.” Ezután került sor a friss ifisek első úrvacsorájára, majd a gyülekezet többi megjelent tagja élt a szent jegyekkel.

Az ágendai beszédet, a vasárnap délutáni és hétfői délelőtti igehirdetést Vajas Petra Debrecenben tanuló szatmárpálfalvai legátus mondta el. Hétfőn délelőtt az igehirdetés szavai a János evangéliuma 16. részének 12-tól 15-ig terjedő versei alapján szóltak: “Még sok mindent kellene mondanom nektek, de most nem tudjátok elviselni; amikor azonban eljön ő, az igazság Lelke, elvezet titeket a teljes igazságra; mert nem önmagától szól, hanem azokat mondja, amiket hall, és az eljövendő dolgokat is kijelenti nektek. Ő engem fog dicsőíteni, mert az enyémből merít, és azt jelenti ki nektek. Mindaz, ami az Atyáé, az enyém; ezért mondtam, hogy az enyémből merít, és azt jelenti ki nektek.” Isten megtartotta ígéretet es elküldte az Ő Lelkét, aki mai napig jelen van és él közöttünk. Ajándék, hogy eljött az Ő Szentlelke a világunkba, de mi hasznunk van belőle? A Szentlélek olyan dolgokra vezet rá bennünket, melyre semmi, senki más nem kepes. Megláttatja velünk Krisztus kereszthalálálban a bűnrészességet, ráébreszt arra, hogy miattunk es helyettünk történt. Felismerjük a kereszt üzenetét, melynek titka a feloldozásban es bűnbocsánatban van. A harmadik dolog, ami a Lélek munkája által valósulhat meg: elhatározásra jutni Krisztus követesében. Példa lehet előttünk az a 3000 ember, akikben megszületett a döntés Krisztus követésére. Lélektől született ez a döntés. „Bennünk megszületett-e? Ha igen, ez a Lelek csodája. Ezen az ünnepen is, de a hétköznapokon is kérjük Istent, hogy adja nekünk a Szentlelket, általa való látást es születés csodáját.” – biztatott Vajas Petra legátus.

Pünkösdi üzenetekkel és a Lélek gyümölcsével gazdagodtak szíveikben a szigetlankai hívek, erőt és tüzet kapva a hétköznapokra.

Szenvedéstörténeti és üdvtörténeti mozzanatok összefonódásáról a Nemzeti Összetartozás napján

Megemlékezést tartottak Alkotni Trianon Árnyékában címmel a Nemzeti Összetartozás napján Szatmár-Szigetlankán. Istentisztelet, kerekasztal-beszélgetés és versek, énekek hangzottak el az emlékező eseményen.

A Deák téri református templomban a kedden 18 órakor kezdődő istentiszteleten Rácz Ervin hirdette Isten Igéjét a Filemonhoz írott levél 10-től 17-ig terjedő versei alapján. Az Igében említett Onézimusz példáját felhozva, az otthontalanság érzését szertefoszlatni akaró igehirdetésben Jézus hívását tolmácsolta a lelkipásztor: „Jöjjetek énhozzám mindnyájan!” Nála otthonunk van.

Az istentiszteletet követően az Emmaus gyülekezeti házba vonult át az emlékező közösség, ahol Krakkó Rudolf szervező, a Szatmári Híd Egyesület elnöke köszöntése után a Lanka Duó, azaz Papp Krisztina kántornő és Csorvási Mihály énekelte többek között azt, hogy „egy vérből valók vagyunk.”

A kerekasztal résztvevői voltak: Molnár Tamás szentendrei író, publicista, képzőművész, Benyhe István budapesti író, nemzetközi diplomata, Kaló Imre szomorlyai borász, Makkay József erdélyi író, az Erdélyi Napló főszerkesztője, Kovács Emil Lajos szatmárnémeti festőművész.

A jelenlevők némelyikének elmondása szerint stílusában talán ellentmondásosra, üzenetében azonban nagyon is egyöntetűre sikeredett ez a Trianon-megemlékezés, amely címével ellentétben nem is annyira a nemzeti művészetükben megtapasztalható feldolgozás-kisérletekre összpontosított, mint inkább a magyarság mai közérzetének értelmezésére. A meghívottak közül talán Benyhe István adta meg a leírás és értékelés két kulcsszavát, amikor szenvedéstörténeti és üdvtörténeti mozzanatok összefonódásáról beszélt.  Az érzelemgazdag és vallomásszerű beszélgetés közben Makranczi Krisztina, Bumbár Márton és Seres Ferenc szavalt, végül borkóstolóra került sor, a Kaló Imre általa előállított csúcsminőségű borokból.