Szatmárnémeti-Szigetlankai Református Egyházközség

A feltámadott Jézus Krisztusban és a feltámadásban való hittel, meggyőződéssel őszinte részvétünket fejezzük

Bartos Erzsébet

családjának, szeretteinek,

42. évesen elhunyt testvérünk miatt érzett fájdalmukban.

“Miért csüggedsz el, lelkem, miért háborogsz bennem? Bízzál Istenben, mert még hálát adok neki, szabadító Istenemnek!” (Zsolt 42,12)

A Szatmári-Szigetlankai Református Egyházközség presbitériuma

Temetése 2019. október 13-án 14 órától lesz Szatmárnémetiben, a Mátyás király utcai temetőben.
A család kérése, hogy a temetésre, koszorú helyett, mindenki egy szál rózsát hozzon!

Bartos Erzsébet 1977-ben született, gyermekéveit Szilágypérban töltötte. Iskoláit Nagyváradon végezte, majd a szatmári magyar rádiózás és televíziózás történetében meghatározó szerepet játszott. Fiatalon, 42 évesen kellett elmennie, de nem felkészületlenül. Sokat imádkozott egyedül, szeretteivel, családjával és nagy családjával a szigetlankai református gyülekezetben. Megszületett benne az a hit, hogy ha a földi életben ennyi adatott is meg számára, az égi honban megadatik az örökkévalóság.
Fülünkbe cseng a hangja, amikor megszólalt a rádióban, vagy konferált számtalan rendezvényen. Maradjon meg fülünkben és szemünk előtt mosolya. Szatmárnémeti központjában éppen ezért hangzott igy az Ige: „Örvendezz ifjú, míg fiatal vagy…!” (Préd 11,9a)
És, hogy miért gondoljuk azt, hogy az örökkévalóság az útja? Onnan, ahogy beszélt Istenről, és Istenhez. Mintha most jött volna tőle. Most hozzá ment. Ennek bizonyságaként emlékezzünk rá az alábbi jegyzettel és imádsággal, sürgetve, hogy mindenki vegye fel az Örökkévalóval a kapcsolatot, őszintén, hitelesen, személyesen:

Bartos Erzsébet: Az én Istenem

Legyen meg a te akaratod!

A közösség fontosságáról és megtartó erejéről is szó esett az első őszi Lankadatlanulon, a Szatmár-Szigetlankai Református Egyházközség nyitott bibliaóráján. Dr. Frigy Szabolcs szociológus, egyetemi oktató a vallás helyéről és szerepéről beszélt a fogyasztói társadalomban. A Lanka duó pedig vigasztalt.

Csütörtökön 18 órától a Deák téri református templomban az előadó arról beszélt, hogy a vallás mindig kiemelt jelentőségű volt a mindenkori társadalomban. A modern korban, és ebben Franciaország az első, egyre többen vallják magukat ateistának. Románia ebben a rangsorban éppen az ellenkező előjellel áll, ami inkább „a la carte” vallásosságot jelent, azaz azt vesszük ki a különböző vallásokból, ami éppen tetszik.

A modernitás kimozdítja a vallást ebből a központi szerepből, a fogyasztói társadalom perifériájára szorul. Ehelyett létrejönnek az ún. techno-vallások: a pénz szerelme, ami az egész világot behálózta. A fogyasztói társadalom és a liberalizmus eszméje számos olyan funkciót tölt be, melyet régen a vallás biztosított. A fogyasztás összekapcsolódik az önkifejezéssel, a szabadsággal, új rítusokat hoz létre, értelmet ad a munkának. A tudomány azonban nem tud arra a három alapvető kérdésre választ adni, ami köré a vallás szerveződik: mi az élet értelme, miért a szenvedés, mi történik az emberrel a halál után?

Az előadó beszélt a rítusokról is, ami a vallás nélkülözhetetlen eleme, ami mindig közösségi jellegű, és ami nem más mint a hit és a cselekedet összessége. Ha a rítusokból eltűnik a hit, szokássá silányodik, de ezen lehet változtatni. Ehhez az kell, hogy ne úgy menjünk templomba, mint ahogy színházba, passzívan, hanem legyünk résztvevői a rítusnak. Csak ez lehet az út az élménytársadalomban felnövekvő generációk felé, mert ők passzív szemlélődők biztosan nem lesznek.

A vallás csak közösségben értelmezhető, az egyén felől nem lehet megérteni és gyakorolni sem. Ma a fogyasztásban vagyunk egyek, a fekete péntek vásárlói nap a fogyasztás ünnepe, a fesztiválok pedig lecserélték a vallási zarándokünnepeket. Az emberek idejemúltnak és haszontalannak érzik a vallás szerepét a társadalomban, pedig az emberiség valós kérdéseire választ adni, azok összefüggéseinek értelmezésére egyedül a vallás képes. – mondta többek között az előadó.

A vallásos közösségnek megtartó szerepe van. S, hogy mennyire így van, erre ott azonnal megkaphatták a választ a jelenlevők, ugyanis tragédia árnyékolta be az eseményt. A szigetlankai gyülekezet egyik tagja, a szatmáriak kedves, angyali rádióhangja, Bartos Erzsébet, éppen azelőtt pár órával hunyt el, s ettől nem tudták magukat elvonatkoztatni azok, aki ezt tudták. A közösséget most is az Ige és az ima vigasztalta egy olyan ének által, melyet mit sem tudva arról, hogy mi lesz, napokkal előtte választott, majd az alkalmon el is énekelt a Lanka Duó, azaz Papp Krisztina kántornő és Csorvási Mihály presbiter: „Egy nap mindent újjá teszel, Jézus/ Egy nap minden sebünk beforr./ A régiek mind eltűnnek ott,/ nincs több könny./ Ott majd minden értelmet nyer, Jézus/ Minden kérdés választ talál/ Gyötrő érzés nem kínoz már, nincs félelem./ Együtt mind, ott a Mennyben/ Egész lényünk az öröm járja át./ Köztünk áll majd Jézus/ És harsogjuk a győzelem dalát./ Színről-színre láthatunk már, Jézus/ Megváltásunk teljessé vált./ Új létezésre változunk át,/ lesz egy nap./ Ott mindörökké szabadok leszünk,/ Jézus Véget ér a szüntelen harc./ Dicsőséged feltárul majd,/ lesz egy nap.

Ez a reménységet a közösségnek, ez ad vigaszt a közösségben az egyénnek is. Jövő hónapban, a következő Lankadatlanulon a száz évvel ezelőtt elhunyt költőről, Ady Endréről lesz szó. Az eseményt a Communitas támogatta.

Idén második alkalommal öntöttek járdát a Mátyás király utcai temetőben a presbiterek.

A Szatmár-Szigetlankai Református Egyházközség presbiterei ismét példát mutattak összefogásban. Isten áldja munkájukat! Köszönjük Tarr Csongor adományát.

Hétfőnként 14 és 18 óra között csigakészítés mellett figyelnek az Igére és énekelnek nőszövetségünk tagjai. A legutóbbi ilyen alkalmon adomány érkezett a közösség számára, 150 kg lisztet küldtek a Szatmári Magyar Gazdák a Magyarok Kenyere Program keretén belül.

A Magyarok Kenyere olyan jótékonysági program, amelynek keretei között a magyar közöségeket is támogatnak, határokon innen, de a határokon túl is. A Szatmári Magyar Gazdák is csatlakoztak ehhez a programhoz, amelynek többek között kedvezményezettje a szigetlankai nőszövetség csigázó csapata.

Kui Attila Zsolt, Nagy Laszkó István és Enyedi Máté hozták el az adomány, melyet Rácz Enikő-Gyöngyvér nőszövetségi társelnökünk vett át, a közösség nevében. Lesz miből csigázni. Köszönjük!

A Szatmár-Szigetlankai Református Egyházközség első őszi nyitott bibliaórájának, a Lankadatlanulnak szociológus vendége, előadója lesz. Sokat épülhetnek mindazok, akik elérkeznek az alkalomra, ahol a Lanka Duó vezetésével énekelhetnek, és hangolódhatnak az előadás mondanivalójára.

A szigetlankai református templomban csütörtökön 18 órától a Lankadatlanul vendége ezúttal Dr. Frigy Szabolcs szociológus, egyetemi oktató lesz, aki a vallás helyéről és szerepéről beszél a fogyasztói társadalomban. A vallás mindig kiemelt jelentőségű volt a mindenkori társadalomban. Nemcsak hiedelmet és dogmákat jelent, hanem értelmet ad az ember életének, szenvedésének, a társadalmi igazságosság mércéje is. Az élet minden területére volt egy instant válasza, amely egy stabil biztonságérzetet adott az egyénnek és a közösségnek is. A modernitás kimozdítja a vallást ebből a központi szerepből, a fogyasztói társadalom perifériájára szorul. Sőt a fogyasztói társadalom és a liberalizmus eszméje számos olyan funkciót tölt be, melyet régen a vallás biztosított. A fogyasztás összekapcsolódik az önkifejezéssel, a szabadsággal, új rítusokat hoz létre, értelmet ad a munkának. Az utóbbi évszázadokban nagy mértékben megrendült a vallás világ-magyarázó funkciója, megszűnni látszik, mint olyan makro-narratíva, olyan történet, ami képes egybefogni a múltunkat és a jövőnket, miközben a jelenünket magyarázza.

Nagy szeretettel vár mindenkit Rácz Ervin szigetlankai lelkipásztor és a presbitérium.

A Szentírásban, pontosabban az Apostolok cselekedetéről szóló könyveben azt olvashatjuk az alakuló egyházról, hogy folyamatosan gyarapodott a gyülekezet az üdvözülőkkel. Ezzel szemben a mai közösségek többsége fogyásról, lélekszámcsökkenésről beszél. Nyilván inkább demográfiai kérdés ez, de hiszem, hogy hittől is függ a számok alakulása. Ha van hit, van bizalom Istenben, mert tudjuk, kinek a kezében van a jövőnk.

A Szatmár-Szigetlankai Református Egyházközség alig több mint két évtizedére visszatekintve is láthatjuk a számok csökkenését, de hiszem, hogy hittel ezt meg lehet fordítani. Az 1996-os év második felében alakuló gyülekezet új templommal indult sereget gyűjteni, s habár sokmindent megélt a közösség, végig tapasztalhatta Isten gondiviselő szeretetét is. Lássuk, hogyan mutatkozott ez meg számokban! A lélekszám alakulását, a keresztelések, temetések, konfirmálók, esketések számát tekintsük meg!

Évszám	Lélekszám	Keresztelés	Temetés	Konfirmáció	Esketés
2018	1023	11	25	11	5
2017	866	6	26	8	4
2016	865	8	24	7	4
2015	886	15	15	7	9
2014	811	8	17	11	8
2013	753	11	26	14	3
2012	762	7	27	8	7
2011	772	11	26	9	3
2010	787	17	26	12	5
2009	786	16	21	13	3
2008	788	8	24	16	8
2007	792	16	24	16	14
2006	794	14	35	18	5
2005	798	15	29	23	13
2004	800	23	28	26	7
2003	805	12	32	25	12
2002	820	14	33	24	9
2001	800	12	27	20	1
2000	900	10	28	20	6
1999	1079	11	30	15	15
1998	1098	16	28	16	10
1997 Összesen	1100 …	19   280	34 585	19 338	16 167

Lélekszám

A szigetlankai gyülekezet lélekszámát tekintve elmondható, indulásakor mutatta a legnagyobb számot. 2014-ben azonban az addigi folyamatos csökkenés mellett ez a szám nőni kezd. A 2018-as adat annak következtében olyan magas, hogy a Királyhágómelléki Református Egyházkerület döntése értelmében már nem a teljes lélekszám, hanem a választók névjegyzéke szerint kell fizetni a központi járulékokat, azaz csak azok után, akik az elmúlt évben már kifizették az egyházfenntartói járulékot. Így jelenleg a lélekszám azokat is tartalmazza, akik legalább az elmúlt 5 évben valamilyen kapcsolatba kerültek az egyházközség hivatalával.

Keresztelés – temetés

A megkereszteltek száma 2004-ben volt a legmagasabb, számszerint 23, a temetéseké pedig az indulás első egész évében, 2007-ben, 34. A természetes apadás 305. Átlagosan tehát 12,72 keresztelés és 26,59 temetés volt az elmúlt 22 évben.

Konfirmáció

Átlagosan 15,36 gyermek konfirmál, a csúcs itt is 2004-ben volt, 26. Igaz, ebben a felnőtt konfirmálók is benne vannak. Elgondolkodtató, s egyben szomorú is az, hogy pl. 23 db. 2004-ben megkeresztelt gyermek közül csupán csak 11-et hoztak vissza, vagy küldtek el konfirmálni 2018-ban. Ebből lehet, hogy sokan külföldön élnek már, de olyan is van, aki egyszerűen nem vette komolyan keresztszülőként, vagy szülőként a gyermek keresztelésekor tett fogadalmat. Az elmúlt 22 évben 338-an konfirmáltak Szigetlankán, vajon ebből hányan járnak templomba?

Esketés

Csupán 7,59 esküvő van a gyülekezetben átlagosan, ez is az indulás évében volt a legmagasabb, 16. Megdöbbentő, hogy 2001-ben csak egy esketés volt. Nagyon fontosnak tartom az ifjú párral való beszélgetéseket, ugyanis a jó konfirmációi oktatás a szülőkkel való jegyesbeszélgetéssel kezdődik, azaz még fogantatás előtt.

Számok halmaza ez, amiből lehet következtetéseket levonni, de semmiképpen nem ajánlom senkinek, hogy negatív látásmódba merevedjen. Sőt, bízzuk gyülekezeteinket Isten kezébe! Örüljünk együtt gyermekeink keresztelésekor! Szóljon a feltámadás evangéliuma, vigasztalásunkra, a temetéseken! Imádkozzunk ifjainkért, hogy amit konfirmációkor megfogadnak, teljesedjen be életükben, legyenek Krisztus hűséges követői. Az esküvő pedig ne csak egy jól megszervezett ceremónia legyen, hanem egy pár holtig tartó közös útjának kezdete. Mindezekhez szükséges az, hogy ne csak ünnepnapjainkat, hanem hétköznapjainkat is tudjuk Isten kezében, rendszeresen hallgassuk az Ő szavát a testvérek közösségében és ültessük mindazt bele a gyakorlati életbe! És akkor igaz lesz itt is: növekszik a gyülekezet az üdvözülőkkel.

“A vének eltűntek a kapuból, és nem zenélnek már az ifjak… De te, Uram, örökké megmaradsz, királyi trónod is nemzedékről nemzedékre!” (JSir 5,14.19)

Szeretettel és tisztelettel hívunk és várunk minden kedves lelkipásztor, főgondnok, gondnok és presbiter testvérünket a Szatmári Református Egyházmegye Presbiteri Szövetségének 2019. október 26-án, a Szatmárnémeti-Szigetlankai Református Egyházközség templomában tartandó presbiteri konferenciára.

A konferencia programtervezete

9:15-10:00       Regisztráció

10:00–10:30    Nyitó áhítat. Jobb Domokos egyházkerületi ifjúsági előadó tanácsos

10:25–10:35  Köszöntések: Rácz Ervin házigazda lelkész és Király Lajos szatmári esperes

10:40-11:00 Dicsőítés

11:00–11:45 Ifj Csomós József: Jelen-lét – Az ifjúsági misszió lehetőségei napjaink református valóságában (1. rész)

11,45–12,05 Kávészünet, fényképezés

12:05–12:50 Ifj Csomós József: Jelen-lét – Az ifjúsági misszió lehetőségei napjaink református valóságában (2. rész)

12:50 – 13:00  Kérdések, javaslatok, megbeszélések. Illés Jenő PSZ-elnök

13:00    Szeretetvendégség

Isten gazdag áldását kérjük életükre, szolgálatukra és munkájukra. Kérjük, részvételi szándékukat 2019. október 21-ig jelezzék a 0727.776.080-as mobilszámon.

 Nt. Király Lajos         Dr. Puskás Csaba               Illés Jenő

esperes                       főgondnok                       P.Sz. elnök

 

“Jobb a szegény, de bölcs gyermek a vén és bolond királynál, aki már nem viseli el a figyelmeztetést.” (Préd 4,13)

Lényeges ebben a mondatban, hogy egy király mondja, tehát felfoghatjuk önkritikának is. Salamon, aki sokmindent elért az életben, már nem akar fejlődni? Jó neki úgy, ahogy van? Már semminek nem tud örülni, semmit nem akar tanulni?

A mai kiskirályok is így vannak vele. Az ember képes elérni egy szintet, amikor már úgy érzi, őt nem illik kritizálni. Nos, itt szűnik meg élő embernek lenni. Nem azért vannak vele, mert ember, hanem azért, mert gazdag. Nem azért barátkoznak vele, mert szeretik, hanem azért, hogy hasznot húzzanak belőle. Ezért mindent megtesznek, hízelegnek, hazugságokat mondanak neki, amit el is hisz magáról, s már az istenek panteonjában képzeli magát.

Ezzel szemben ott van egy szegény kisgyermek, álmokkal a szemében, vágyakkal, és ami fontosabb, fejlődésre való hajlamossággal. Azt hiszem ezért is mondja Jézus azt, hogy legyünk olyan, mint a kisgyermekek. Amig elfogadjuk a figyelmeztetést, és abból tanulni tudunk, van életcélunk is, és nem viselkedünk úgy, mint akik már elértük azt, hanem célegyenest futunk a cél felé. Ámen!

Rácz Ervin,

Szigetlanka