Idén a március idusa vasárnapra esett. Valószínűleg minden magyar református gyülekezetben megemlékeztek a márciusi ifjakról, így Szigetlankán is.
Rácz Ervin lelkipásztor hirdetett Igét. Jákób életéről szóló igehirdetés-sorozatban az a mondata került górcső alá, amit apósának, Lábánnak mondott: „Az a kevés, amid érkezésem előtt volt, sokra szaporodott, mert megáldott téged az Úr a lábam nyomán. De mikor tehetek már valamit a magam családjáért is?” (1Móz 30,30) Mi mit teszünk családunkért, gyülekezetünkért, nemzetünkért? Ezt a kérdést tettekben kell megválaszolni.
„Halld meg hát újra Magyarország/ Most jön fel rád a világosság/ Szól hozzád csendesen tajtékzó tengeren/ Erősebb ez a szó minden viharnál…” – énekelte a Lanka Duó, a bibliaórás csapat pedig ezekkel a szavakkal buzdított énekben: „Indulj és menj, hirdesd szavam, népemhez küldelek én!/ Tövis és gaz, vér és panasz, meddig hallgassam még én?” Szabó Lórinc Hazám, keresztény Európa című versét Varga Kristóf ifjú szavalta el ügyesen és átélve.
