Kategória tár:Áhitatok

“Ezért mint a citera, sír a bensőm Móábért és szívem Kir-Hereszért!” (Ézs 16,11) Zenei hasonlat az együttérző Istenről. Ugye milyen jó az, ha valaki olyannak mondod el a problémáidat, aki megért? Nos, amikor imádkozol, őszintén, pontosan ezt teszed. Hallja, s a lélek húrjain összhangra találtok. Karácsonykor a „gyermekistennel” találkozol. Azzal, aki olyan traumákat élhetett meg, […]

,,A gyülekezet fölé nappal felhőt és  ködöt teremt az Úr, éjjel pedig lángoló tűz fényét. Mindezek fölött az Úr dicsősége lesz majd az oltalom.” (Ézsaiás 4,5) Égősorok, elektromos díszek, mesterséges fényű dekorációk, sőt ezen belül még okos ledes fényfüzér is elérhető már. Karácsony felé haladva, amikor egyre hamarabb sötétedik, ezek a fényforrások bevilágítják a közösségi […]

“Mondjátok az igaznak, hogy jó dolga lesz, mert cselekedetei gyümölcsével élhet.” (Ézs 3,11) Mindent kegyelemből kaptam. Ezt tudom. De mégis jó érzéssel tölt el, ha valami olyannak a gyümölcsét szedhetem le, amiért én dolgoztam meg. Az a jó, ha elismerem, hogy mindent Istentől kaptam, vagy az a helyes, ha a saját munkám eredményeként élhetek? De […]

„Az Úr szava másodszor is szólt Jónáshoz:” (Jón 3,1) Van második esély Jónás számára. Van második esély a számodra is. Ennek a hétnek a kezdete is ezt szimbolizálja. Nem kértél bocsánatot múlt héten? Van rá alkalmad ma. Nem tettél meg valami jót? Ma megteheted. Nem fejezted ki háládat valaki felé? Ma még szabad. Isten terve […]

„Akkor ismét megérintett engem az az emberhez hasonló lény, és megerősített engem. Azt mondta: Ne félj, te kedves férfiú! Békesség neked! Légy bátor és erős! És amint szólt hozzám, megerősödtem, és azt mondtam: Szólj, Uram, mert megerősítettél engem!” (Dán 10,18-19) Angyali érintés, mely erőt ad. Tudom, hogy nem mindenkinek az érintés az elsődleges szeretetnyelve, de […]

“Amikor eltelt ez az idő, én, Nebukadneccar, az égre emeltem szememet, és értelmem visszatért. Áldottam a Felségest, dicsértem és dicsőítettem az örökké Élőt, akinek hatalma örökkévaló hatalom, és országa megmarad nemzedékről nemzedékre.” (Dániel 4,31) Nebukadneccarnak agyára ment a dicsőség. Konkrétan likantrópiában szenved, amit egy olyan betegség, amelyben a beteg úgy gondolja, hogy farkassá vált. El […]

,,Isten az udvarmestert jóindulatra és szeretetre indította Dániel iránt” Dániel 1,9 Volt egy időszak az életemben, amikor sokat utaztam vonattal és nem egyszer nehéz csomagjaim voltak. Gondoltam fiatal vagyok még, elbírom egyedül is. De tényleg nem volt könnyű, a vonat lépcsői pedig magasak voltak. Vagy sok lépcsőn keresztül jutottam el az aluljáróban a megfelelő vonathoz. […]

„A vének eltűntek a kapuból, és nem zenélnek már az ifjak.” (JerSir 5,14) Horrorfilmjelenet. Őszi időt képzelhetünk hozzá, most nagyon nem is kell képzelődni. Kinézünk az utcára, teljesen üres és elhagyatott. Ordító halálcsend, de reménykedve teszünk meg további lépéseket. A bejárati kapuk előtti padok üresek, pedig ilyenkor is azért tele voltak, kissé idegesítő, meg pletykálkodó […]

“Mert a mi Istenünk megemésztő tűz.” (Zsid 12,29) „A főnököm az az Isten, akinek szárnya van, de ereje nincsen.” – szól egy jó pár évvel ezelőtti sláger egyik sora. A modern embernek valami hasonló istenképe van. Szeret, nyájas, kegyes, szárnyakat ad, de lehetőleg nem szóljon bele az életembe, ne kérjen számon, ne vonjon felelősségre… A […]

“Ahol pedig bűnbocsánat van, ott nincs többé bűnért való áldozat.” (Zsid 10,18) Bűn és bocsánat. Olyan konfliktust hordoz ez a szó önmagában, amit nem lehet kikerülni. Manapság sok helyen nem lehet bűnről beszélni, mert az moralizáló. Pedig, ha nem szembesülünk, nincs szabadulás sem. A szőnyeg alá seperve, nem tudomást véve róla, még nem szabadulunk meg […]