Szatmárnémeti-Szigetlankai Református Egyházközség

„Akkor Izsák ezt mondta Jákóbnak: Gyere közelebb, hadd tapogassalak meg, fiam, hogy csakugyan te vagy-e az én Ézsau fiam, vagy sem? Jákób közelebb ment apjához, Izsákhoz, aki megtapogatta, és ezt gondolta: A hang Jákób hangja, de a kéz Ézsau keze. Nem ismerte meg őt, mivel szőrös volt a keze, mint bátyjának, Ézsaunak a keze, ezért áldotta meg őt. De megkérdezte: Te vagy az, fiam, Ézsau? Ő így felelt: Én vagyok. Akkor ezt mondta: Hozd ide, hadd egyem a fiam vadpecsenyéjéből, hogy utána megáldjalak téged! Odavitte neki, és ő megette. Bort is vitt neki, ő pedig megitta. Akkor ezt mondta neki az apja, Izsák: Gyere közelebb, és csókolj meg, fiam! Erre odament, és megcsókolta őt. Amikor Izsák megérezte ruhájának az illatát, megáldotta őt, és ezt mondta: Lám, fiam illata olyan, mint a mező illata, amelyet megáldott az Úr. Adjon neked az Isten égi harmatot, zsíros földet, sok gabonát és mustot! Népek szolgáljanak neked, nemzetek boruljanak le előtted! Légy ura testvéreidnek, boruljanak le előtted anyádnak fiai! Átkozott lesz, aki átkoz, áldott, aki téged áld! Miután elmondta Izsák Jákób felett az áldást, Jákób éppen csak kijött apjától, Izsáktól, amikor a bátyja, Ézsau is megjött a vadászatból. Ő is elkészítette a finom falatokat, bevitte apjának, és ezt mondta neki: Kelj föl, apám, egyél a fiad vadpecsenyéjéből, és azután áldj meg engem! De az apja, Izsák, ezt kérdezte tőle: Ki vagy te? Ő így felelt: Én vagyok az elsőszülött fiad, Ézsau. Ekkor megrendült Izsák, nagyon-nagyon megrendült, és ezt kérdezte: Ki volt akkor az, aki vadat lőtt, behozta nekem, meg is ettem mind, még mielőtt megjöttél? Én őt megáldottam, és áldott is lesz! Amikor meghallotta Ézsau apja szavait, hangosan és igen keservesen fölkiáltott, és azt mondta apjának: Áldj meg engem is, apám! De ő ezt felelte: Öcséd álnok módon bejött, és elvette az áldásodat. Ézsau így felelt: Méltán nevezték el Jákóbnak, hiszen már másodszor csapott be engem! Elvette az elsőszülöttségi jogomat, most pedig elvette az áldásomat is. Majd ezt kérdezte: Nem tartottál meg nekem az áldásból valamit? Izsák ezt felelte Ézsaunak: Már úrrá tettem őt feletted, és szolgájává tettem valamennyi testvérét. Gabonával és musttal is őt láttam el. Mit tehetnék hát érted, fiam? Ézsau ezt mondta apjának: Csak az az egy áldásod volt, apám? Áldj meg engem is, apám! És Ézsau keserves sírásra fakadt. Apja, Izsák erre megszólalt, és ezt mondta neki: Nem zsíros földön lesz a lakóhelyed, nem hull rád égi harmat. Fegyvered éltet, öcsédet szolgálod. De ha nekifeszülsz, letöröd igáját nyakadról! Ézsau azonban bosszút forralt Jákób ellen az áldás miatt, amellyel megáldotta őt az apja. Ezt mondta magában Ézsau: Közelednek már a napok, amikor majd apámat gyászoljuk. Akkor majd megölöm az öcsémet, Jákóbot. De Rebekának hírül vitték nagyobbik fiának, Ézsaunak a szavait, ezért magához hívatta kisebbik fiát, Jákóbot, és ezt mondta neki: Bátyád, Ézsau bosszút forral ellened, és meg akar ölni. Azért, fiam, hallgass a szavamra: indulj, menekülj bátyámhoz, Lábánhoz Háránba! Maradj nála egy ideig, amíg bátyád haragja elmúlik. Ha majd elfordul rólad bátyád haragja, és elfelejti, hogy mit követtél el ellene, akkor majd érted küldök, és hazahozatlak onnan. Miért veszítenélek el mindkettőtöket ugyanazon a napon? Izsáknak pedig ezt mondta Rebeka: Megutáltam az életemet a hettita leányok miatt. Ha Jákób is a hettita leányok közül vesz feleséget, olyat, mint ezek, ennek az országnak a leányai közül, mit ér akkor az életem?” (1Móz 27,21-46)

Ezt a korabeli úgymond farsangi történetet két részben tárgyaljuk. Előző alkalommal az áldásról szóltam, most pedig szintén a teljes történet alapján, szeretnék arról beszélni, hogy melyek az okai egy közösség, egy család szakadásának. Természetesen lehetnek más okozók is, de a fenti történetben négy olyan jelenség tárul fel, ami ma is szétdobálóként működik a családokban:

1. Favorizálás – kivételezés

Izsák Ézsaut szerette, Rebeka pedig Jákóbot. Nincs erre épkézláb magyarázat, de valószínű szimpátia alapján döntöttek: Izsáknak a vadhús jött be, amit Ézsau tudott szolgáltatni, Rebeka pedig a kedveskedő fiát láthatta meg Jákóbban. Egyik szívéhez ez, a másikéhoz az állt közelebb. Mi a baj a favorizálásban? Versenyhelyzetet teremt. A szeretetet ebben ez esetben el kell nyerni. Az ilyen kompeticióknak azonban semmi keresnivalója nincs a családban. A szeretet nem valami olyan, amit el kell nyerni, vagy ki kell érdemelni. Nem lehet a szeretetért versengeni. Az elutasítás érzését élheti át a vesztes, aminél rosszabb nem nagyon van. És mi lesz ennek a következménye? Ézsau lesz a problémagyerek, a „csakazértis” ellenkező irányba menő, dacos gyerek, aki anyja bosszantására pogány lányokat vesz el feleségül. Jákób pedig Ézsau akar lenni, mert látja, hogy az apja akkor fogja szeretni, ha olyan lesz, mint Ézsau.

Szeressétek gyermekeiteket! Szeressétek őket egyformán! Nem pedig aszerint, hogy melyik mennyi jót tesz veletek. Ne legyetek személyválogatóak!

2. Manipulálás – kontrollmánia, szerepjátékok

Rebeka módszerei, és általában a családban a gyengébb nem húzásai ezek, de nem minden esetben. Az alapgondolat az, hogyha nem csinálok valamit, akkor nem fog jól elsülni. Minden úgy van jól, ahogy én csinálom, véletlenül sem bízom másra, vagy a véletlenre. Rebeka nagyon ügyesen, szinte minden eshetőséget végiggondol: az ételt vadason készíti el, szőrrel borítja Jákób kezét, szerintem hangpróbát is tartanak, de végül kiderül egyvalamit elfelejt. Egyszer minden ki fog derülni. Mégpedig akkor, amikor Ézsau hazajön. Ennek az lesz a következménye, hogy a történet után már nem fogja látni a fiait életében. Ma is sokan manipulálják családtagjaikat: biztos már nem is szeretsz! Ha ezt nem teszed, szomorú leszek, ha nem tanulsz, akkor szégyenbe kerülök… Annyi módja van ennek, és általában a manipuláló felveszi ilyenkor az áldozati státuszt, bebújik egy áldozatszerepbe, és elkezdődik a játszmázás, ami kitaszítja az őszinte hangulatot a csalásdból. Fejezzük ezt be, mert bár egy ideig uralni tudjuk ezeket, de tragédiákhoz vezethetnek.

3. Hazugság, csalás

A hazugság olyan, mint a dominó. Az első ártatlannak tűnik, de az ember bekerül egy hazugságspirálba, mert csak egy újabb hazugság tudja fedezni az előzőt. Egyszer szembe kell nézni az igazsággal! Minél hamarabb, annál jobb. Az igazság kapcsolatot teremt, a hazugság pedig távolságot. Sokszor azért is kiabálunk egymással, mert távol van a lelkünk egymástól. Nincs két életem – egy életem van, s az örök. Jákób Ézsau életét akarja élni. Légy önmagad, mindenki más már foglalt! Éppen ezért ne akarjuk más életét élni.

4. Kommunikáció hiánya

Nagyon feltűnő az, hogy Izsák családját nem látjuk együtt sosem. Pedig a családi megbeszélések nagyon fontosak.  Lehet helye ennek a nappali, a terasz, a konyha, vagy az út templomban menet. A ki nem mondott szavak pusztítanak a legtöbbet. Egyszer egy katolikus pap azt találta mondani a prédikációjában: „Kedves férjek! Hallgassátok meg a feleségeiteket, mert ha nem, akkor nekem kell őket meghallgatni a gyónás idején!” És ez nincs rendjén. Tudom azt is, hogy a férjek nem szeretnek munka után beszélgetni, inkább pihennének, de pihenés után mégis próbáljanak időt szakítani a közös megbeszélésekre.

Tudom, hogy mindenki hoz magával egy modellt, családi megszokást az új családjába, megoldási stratégiákat, rossz csomagot is bőven. De van egy jó hírem, a batyudat leteheted. Meddig akarod nyalogatni a sebeidet? Isten ad erőt a változásra és az új utakra. A bűn szétdobál, a kegyelem rendbe tesz. Jézus Krisztus a Golgotán a legigazságtalanabb, legrosszabb helyzetből a legigazabb, legjobb helyzetet hozta ki. A család összetartása csak Istennel lehetséges, de vele lehetséges. Ámen!

Rácz Ervin,

Szigetlanka

“A farizeusok is megkérdezték tőle, hogyan jött meg a látása.” (Jn 9,15)

Talán mindannyian voltunk már látásvizsgálaton. Egy tábla áll előttünk, betűkkel vagy fel-, le-, jobbra-, balra ágazó E-betűkkel. Fent nagyobb, lent kisebb formátumú karakterek vannak. A lenti sort már nagyon kevesen látják. Ebben a történetben csak Jézus megy át a látásvizsgálaton, a többieket valami megakadályozza a látásban.

Jézus meglátja a vak koldust. Nem csak egy embert lát ott, hanem látja azt is, hogy mire van szüksége. Mi sokszor a mellettünk levőt nem látjuk, pedig szüksége lenne arra, hogy meglássuk és segítsünk rajta, akár annyival, hogy meghallgatjuk.

A tanítványok látása már romlott és ítélkező. Ferde szemmel néznek a vak koldusra, és azt silabizálják ki, hogy biztos bűnös, vagy a szülei bűnösek, mert vakon született. Ítélkeznek. És lehet, hogy önmagukat akarják igazolni ezzel.

A szomszédok látása elbizonytalanodott. Tudják, hogy volt ott egy vak koldus, de már így, hogy meggyógyult, nem biztosak benne. Lehet nem is volt vak? Eddig annyira egybeolvadt a térrel, hogy nem képesek arra, hogy visszajátsszák magukban a valós eseményeket, pláne így, hogy tétje lett tanúságuknak. Félnek is.

A farizeusok látását a gyűlölet jellemzi. Nemhogy örülni nem tudnak a vak meggyógyulásának, de egyenesen idegesek lesznek emiatt. Be kellene látni, hogy ők tehetetlenek, és sárral dobálják azokat, aki látnak. A gyűlölet elvakít, a szeretet láttat.

A szülők látása talán a legérthetetlenebb. Félelemvezérelt látásmód ez. Örülniük kellene fiúk gyógyulásának, ehelyett szégyenkeznek. Ma is sokakat megfélemlít a média, a hatalom, saját maguk érdekei miatt. Minket ne a félelem vezéreljen! Legyen szívünk tiszta, és meglátjuk az Istent. Ámen!

Rácz Ervin,

Szigetlanka

Amikor Izsák megöregedett, és annyira meggyengült már a szeme, hogy nem is látott, behívta a nagyobbik fiát, Ézsaut, és így szólt hozzá: Fiam! Ő felelt neki: Itt vagyok. Izsák ezt mondta: Lásd, én megöregedtem, bármikor meghalhatok. Most hát fogd a fegyvereidet, tegzedet és íjadat, menj ki a mezőre, és lőj nekem valami vadat! Azután készíts nekem finom falatokat, ahogyan én szeretem, és hozd be nekem, hogy egyem, és megáldjalak, mielőtt meghalok! Rebeka azonban hallgatózott, amikor Izsák a fiával, Ézsauval beszélt. Amint elment Ézsau a mezőre, hogy vadat lőjön, és elhozza, Rebeka ezt mondta fiának, Jákóbnak: Hallottam, hogy apád a bátyáddal, Ézsauval beszélt, és ezt mondta: Hozz nekem vadat, és készíts finom falatokat, hogy egyem, és megáldjalak az Úr színe előtt, mielőtt meghalok! Most azért, fiam, hallgass a szavamra, amit most megparancsolok neked! Menj el a nyájhoz, és hozz onnan két kecskegidát a javából, hadd készítsek abból apádnak finom falatokat, ahogyan ő szereti! Azután vidd be apádnak, hogy egyék, és téged áldjon meg, mielőtt meghal! De Jákób ezt mondta anyjának, Rebekának: Igen, de Ézsau bátyám szőrös, én pedig simabőrű vagyok. Hátha megtapogat az apám, és akkor azt hiszi, hogy csúfot űzök belőle, és áldás helyett átkot szerzek magamnak. De az anyja ezt mondta neki: Engem sújtson az az átok, fiam! Te csak hallgass a szavamra, eredj, és hozd, amit mondtam! Elment tehát, elhozta a gidákat, és bevitte anyjának. Anyja pedig elkészítette a finom falatokat, ahogyan az apja szerette. Akkor fogta Rebeka nagyobbik fiának, Ézsaunak a legszebb ruháját, amely nála volt otthon, és felöltöztette Jákóbot, a kisebbik fiát, a kecskegidák bőrével pedig beborította a kezét és a sima nyakát. Azután kezébe adta fiának, Jákóbnak a finom falatokat és a kenyeret, amelyet készített.Akkor Jákób bement az apjához, és így szólt: Apám! Ő pedig így felelt: Itt vagyok. Ki vagy te, fiam? Jákób ezt felelte apjának: Én vagyok Ézsau, az elsőszülötted. Úgy cselekedtem, ahogyan mondtad nekem. Gyere, ülj hát fel, és egyél a vadpecsenyéből, azután áldj meg engem! Izsák azt kérdezte a fiától: Hogy találtál vadat ilyen hamar, fiam? Ő erre így felelt: Mert Istened, az Úr elém vezette. (1Móz 27,1-20)

Kissé logikátlanul választottam szét ezt a részt. Egységesen is lehetne tárgyalni ezt a történetet, egy hosszabb prédikáció lenne belőle. Ma inkább az áldásról szeretnék szólni, illetve arról, hogy miért volt ez akkor annyira fontos, és miért kellene nekünk is központi részt elfoglalnia életünkben.

Farsangi időszak van. Az emberek játsszák a szerepeiket. A gyerekeknél még ez aranyos, a felnőtteknél pedig szánalmas. Ma a gyerekek focisták, influenszerek, sztárok akarnak lenni, Jákób pedig Ézsau akar lenni a korabeli farsangon. A történelem egyik legnagyobb átverésére készül. Meg akarja szerezni az áldást, de eljátssza a bizalmat. Azt pedig piszkosul nehéz visszaszerezni.

Sokszor elolvastam már ezt a történetet, természetesen először gyermekkoromban. Mindig mást is megértettem belőle. Most, amikor figyelmesebben megtekintettem, azt tűnt fel leginkább, hogy Izsák családját soha nem látom együtt. Nincsenek négyesben: mindig maximum ketten beszélgetnek, és valamikor a másik kettő ellen. A közösségépítésre szánni kell időt. Múlt héten volt az imehetünk, és az volt az egyik legjobb benne, hogy utána presbiterekkel és vendég lelkészekkel még sikerült beszélgetni, tapasztalatot cserélni. Hálát kell adni az ilyen alkalmakért.

A közösség egyik tagja sem tökéletes. Egy gyülekezet sem tökéletesek közössége, már csak azért sem, mert én vagy te benne vagyunk. Izsák családja sem tökéletes. Mindegyik tagjának van előnye és hátránya, pozitív és negatív jellemvonása. Izsák a családfő a legnagyobb felelősséget viseli családban, mint mindenhol az apa. Gyerekkori traumákat hordozhat, hiszen kamaszkorában azt kellett látnia, hogy apja kész őt feláldozni. Nem lehetett könnyű ezt átvészelni, ma sok pszichológus találna mentséget minden hibájára. Rebeka erős és számító asszony. Cselez, manipulál, de mindenképpen fontos számára az áldás, és figyel arra, hogy mit mondott az Isten neki akkor, amikor még a gyermekek a méhében voltak: a nagyobb szolgálja a kicsit. Ézsau egyszerű ember, lényegre törő, realista. Nem nagyon érdekli őt a dolgok lelki vonatkozása: ami a kézben van, az nem hazugság. Jákób sunyi, de céltudatos. Hősünk anyja szoknyája mögé bújik, elkényeztetett gyermek, de érzi, hogy szüksége van az áldásra. Ebben a családban csak egy jó van, az Isten! Ő az, aki fel tudja használni a rosszat is terve végrehajtására. Egy szereplőt sem érdemes tehát túldicsérni, legfeljebb azért megy nekik jól, mert figyelnek az Istenre.

No, de mi is az az áldás, amiért itt annyira megy a harc? Az áldás testi és lelki jó, vagy még annál is több! Hol hit, ott szeretet, hol szeretet, ott béke, hol béke, ott áldás, hol áldás, ott Isten, hol Isten, ott szükség nincsen” – hangzik a közismert, népies házi áldás. Ez azt jelenti, hogy amikor áldatlannak tűnő állapotok is vannak, a körülmények ellenére is lehet áldott életünk. Az áldás tehát a körülmények mellett vagy ellen is tapasztalható, felülről jövő többlet.

Érdekes, amit Rebeka felvállalt ebben a történetben. Magára vállalja azt, hogy ha a történet rosszul sikerül, az átok rá szálljon. Minket keresztyéneket emlékeztet ez valamire. Arra, amit Jézus tett, aki átokká lett értünk: Krisztus megváltott minket a törvény átkától úgy, hogy átokká lett értünk – mert meg van írva: „Átkozott, aki fán függ” (Gal 3,13) Rebeka Jákób garanciája, fedezete, biztosítéka. Jézus pedig a mi garanciánk, fedezetünk, biztosítékunk, no nem azért, hogy sunyiságokat kövessünk el, hanem azért, hogy békés életünk legyen. Ő az üdvösségünk, örök életünk garanciája. Ne bizonygasd tehát az igazadat! – Jézus a garancia.

Miért emeltem ki a 20. verset ebből a fél történetből? Azért, hogy lássuk meg azt, hogy Jákób még nem érti mi az áldás. Először is Istent használja fel igaza bizonygatására. Azaz belerángatja Istent a hazugságába. De sokszor tették ezt az elmúlt évezredekben! Ugyanakkor érdemes megnézni azt, hogy úgy beszél Istenről, mint aki nem az Ő Istene, hanem az apja Istene. Tehát ebből az elszólásból is kiderül: Isten még csak az apja Isten, nem az övé. Nincs kapcsolata vele. Annak, aki az Atya gyermeke, nem kell szerepet játszania. Áldott ás áldás mások számára is. De ehhez kapcsolódnia kell és állandó kapcsolatot kell tartson az Atyával. Az áldás tehát nem más, mint állandó kapcsolat Istennel. Légy áldott! Rekonektálódj! Ámen!

Rácz Ervin,

Szigetlanka

Izsák ezután vetett azon a földön, és százszorosát aratta abban az esztendőben, úgy megáldotta őt az Úr. Így gazdagodott ez az ember; folyton-folyvást gazdagodott, míg végül is dúsgazdaggá lett. Volt juhnyája, marhacsordája és nagy szolgahada, s ezért féltékenyek lettek rá a filiszteusok. Mindazokat a kutakat, amelyeket apjának, Ábrahámnak az idejében apja szolgái ástak, betömték a filiszteusok, és teleszórták földdel. Abímelek ekkor így szólt Izsákhoz: Menj el tőlünk, mert sokkal hatalmasabb lettél, mint mi! El is ment onnan Izsák. Gerár völgyében ütött tábort, és ott lakott. Majd ismét kiásta Izsák azokat a kutakat, amelyeket apjának, Ábrahámnak az idejében ástak, de Ábrahám halála után a filiszteusok betömtek; és ugyanúgy nevezte el azokat, ahogyan apja nevezte őket. Egyszer Izsák szolgái a völgyben ástak, és ott olyan kutat találtak, amelyben forrásvíz volt.  A gerári pásztorok azonban perlekedni kezdtek Izsák pásztoraival, és ezt mondták: Mienk a víz! Ezért nevezte el a kutat Észeknek: mert civakodtak vele. Azután egy másik kutat ástak, de amiatt is perlekedtek vele, ezért azt Szitnának nevezte el. Onnan is továbbvonult, és egy másik kutat ásott, amely miatt már nem perlekedtek vele, ezért azt Rehóbótnak nevezte el, mert ezt mondta: Most már tágas helyet szerzett nekünk az Úr, és szaporodhatunk ezen a földön. Onnan fölment Beérsebába. Azon az éjszakán megjelent neki az Úr, és ezt mondta: Én vagyok atyádnak, Ábrahámnak Istene. Ne félj, mert én veled vagyok, megáldalak, és megsokasítom utódaidat szolgámért, Ábrahámért! Ezért Izsák épített ott egy oltárt, és segítségül hívta az Úr nevét. Majd felverte ott a sátrát, szolgái pedig kutat ástak ott. Majd elment hozzá Abímelek Gerárból barátjával, Ahuzzattal és hadseregparancsnokával, Píkóllal. Izsák ezt kérdezte tőlük: Miért jöttetek hozzám? Hiszen ti gyűlöltök engem, és elűztetek magatok közül. De ők ezt felelték: Meg kellett látnunk, hogy veled van az Úr. Ezért azt mondtuk: Legyen esküvel kötött megállapodás köztünk és közted! Szövetséget akarunk kötni veled, hogy nem teszel rosszat velünk, ahogyan mi sem bántottunk téged, csak jót tettünk veled, és békével bocsátottunk el. Hiszen az Úr áldott embere vagy te! Akkor lakomát készített nekik, majd ettek és ittak. Amikor reggel fölkeltek, esküt tettek egymásnak, azután elbocsátotta őket Izsák, és békével mentek el tőle. Még aznap megérkeztek Izsák szolgái, és jelentették, hogy kutat ástak, és ezt mondták neki: Vizet találtunk! És elnevezte azt Sibának, ezért Beérseba annak a városnak a neve még ma is. Amikor Ézsau negyvenéves volt, feleségül vette Juditot, a hettita Beérí leányát és Boszmatot, a hettita Élón leányát. Ezek igen megkeserítették Izsák és Rebeka életét. (1Móz 26,12-35)

Jákób édesapjáról nem sokat ír a Szentírás. Sok ideig várnak rá szülei. Nem kis traumát élhetett át, amikor apja hajlandó lett volna feláldozni, Egy-két rövidebb történet után mondhatni azonnal rá is tér a Biblia Jákób életének bemutatására. Amolyan szürke jelenségnek tűnik apjához és kisebbik fiához képest. Pedig egy fontos láncszeme a folyamatnak. Beilleszkedik abba a sorba, amivel Isten be tudja magát mutatni. Később így is mutatkozik be: Ő Ábrahám, Izsák és Jákób Istene.

Ez a rész róla szól. Ebben a részben aktív és olyan dolgokat tesz, ami miatt érdemes szólni róla. Természetesen azt is érdemes megjegyezni, hogy az előző versekben elköveti ugyanazt a hibát, amit apja: feleségét húgának nevezi, hogy ne bántsák. Nem a legegyenesebb magatartás. Tényleg nem tökéletes emberekről szól a Szentírás.

Izsák kutat ás. Megérdemel egy kutatást a tett. Sokkal fontosabb dolog ez, mint ahogy mi gondoljuk ezt, jelen helyzetünkből. Az életet jelentette ez az akkoriaknak. Manapság az olajkutakért megy ilyen harc.

Azt látjuk, hogy zajlik is az ellenségeskedés emiatt. No, de miért temet be valaki kutat? Hogy vetemedhet idáig? Igazi áskálódó természetre utal. Te áskálódó vagy? Az nem kérdés, hogy fáj-e, ha valaki megbánt, de észre szoktad-e venni, ha te fúrsz oda valakinek? Legalább utólag, hogy belásd és bocsánatot kérj! Ne áskálódj, mert feleslegesen és hamis dolgokra veszítesz energiát.

Miért szükséges az atyák kutjait kiásni? – Mert az biztos jó. Áldások sora folytatódik így. Ami az ősök számára jó volt és élni tudtak általa, az jelentheti számunkra a biztonságot. Ragaszkodni kell élhető régi igazságainkhoz! Ilyenekhez, hogy az apa férfi, az anya nő, a házasság férfi és nő között történik… Olyan természetes igazságokhoz, amelyek alapul szolgálnak. Ugyanakkor szükségünk van új kutakra. A fejlődésnek mi nem akadályai kell legyünk, hanem zászlóvivői. A lényeg azonban az, hogy életet hozzon és ne életellenes legyen az új kút. Lényeg: legyen élő, életadó a vize. Izsák tehát nagyszerű dolgokat tesz, becsülendő dolgokért harcol tisztességgel.

Eszünkbe juthat a Szentírás egyik legismertebb kutas jelenete, Jézus és a samáriai asszony beszélgetése. (János 4) Mi rá találtunk-e már az élő vízre, amire ott utal Jézus. Boldogságod forrását kiben keresed? A samáriai asszony legalább hat férfiban kereste, és rájött, hogy ők nem lehetnek forrás. Nem lehet boldogságod forrása a gyermeked, sem a férjed/feleséged. Ezt a terhet ők nem bírhatják ki. Egy ember sem lehet forrás, legfeljebb vezeték. Rá vagy-e kötve arra a vezetékre, aminek Jézus a forrása?

Visszatérve Izsák harcaira. Az akkori világ legismertebb emberei látogatnak Izsákhoz. Érkezik Abimélek az embereivel és ezt mondják: „meg kellett látnunk, hogy veled van az Úr!” (1Móz 26,28)

Mit lát a világ? Abimélek észreveszi Isten munkáját Izsák életén és megsüvegeli. Ma miről tudják meg, hogy Jézus tanítványai vagyunk? Erre maga Jézus válaszol az új parancsolat kihirdetésekor: „Új parancsolatot adok néktek, hogy egymást szeressétek; a mint én szerettelek titeket, úgy szeressétek ti is egymást. Errõl ismeri meg mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha egymást szeretni fogjátok.” (János 13,34-35)

Mit lát Izsák nagyobbik fia, Ézsau? A kedvenc. Látja, hogy fontos embere vannak az apjánál. Látja, hogy az ő apja fontos ember és egyre gazdagabb. Itt már kezdi megbánni, hogy egy lencséért odaadta az elsőszülöttségi jogot. De erről hallgat, mélyen hallgat. Látja a pénzt, a gazdagságot és élvezi az életet, halmozza az élvezeteket.

Mit lát Jákób, a kicsi fiú? Azt látja, hogy apja hibái ellenére egy hiteles ember. Próbákat álló, istenfélő családfő, aki nem szállt el a gazdagsága és népszerűsége miatt. Áldott és áldás mások számára. Vele lehet beszélni, hiszen egykori ellenségei is leültek vele tárgyalni. Tud megbocsátani. Imádkozó ember, akinek folyamatos és állandó kapcsolata van az Úrral.

A te gyermekeid mit látnak? Látják a hibáidat is vagy konokul és álszent módon eltakarod az eltakarhatatlant? Látják azt, hogy ahhoz a forráshoz van követve az életed vezetéke, ami életadó vizet ad? Otthon mennyire téma az, amit a templomban hallasz? Látnak imádkozni? Beszéljen az otthonodban is az Ige és ne élj képmutató életet, légy hiteles és áldott! Ámen!

Rácz Ervin,

Szigetlanka