„Ekkor Jézus megszólította: Mária! Ő pedig megfordulva azt mondta neki héberül: Rabbóni (amely azt jelenti: Mester)!” (Jn 20,16)
Nem tudom, ki az, akinek a szájából szereted hallani a nevedet? Mi az a megszólítás, mi az a hangleejtés, ahogyan mondja valaki a nevedet és az igazán kedves a számodra? Akár úgy, hogy fiam, lányom, fiam, kincsem, gyermekem, édesanyám, édesapám, szerelmem… vagy a keresztneveden, vagy egy olyan néven, becenéven, amit csak ő és te ismersz. Ezt a nevet azonban, tetszik vagy nem, az esetek túlnyomó részében elfelejtik. Sokaknak rosszul esik, ha ebbe belegondolnak.
Átélted-e már, hogy Isten a neveden szólít? Hogy név szerint ismer, hogy törődik veled, hogy fontos vagy a számára? „Neveden szólítottalak… enyém vagy…” (Ézs 43,1) – ezt olvastuk Ézsaiásnál. És ezt a megszólítást átélhette első húsvét hajnalán Mária is.
A legnagyobb örömhír az, hogy Krisztus feltámadt a halálból és mi is feltámadunk majd. Hogyan fog ez történni? Valami hasonló lesz majd, mint ami itt történt: a nevedet fogja mondani, felébreszt majd, boldog örök életre ébreszt fel. Ismeri a nevedet, nem felejti el. Mikor már senki nem fog emlékezni a nevedre, évszázadok, évezredek múlva, Ő nem feled és ama napon a neveden szólít majd és te majd az Ő nevét feleled: Mester!
Rácz Ervin,
Szigetlanka