Lekció: Dániel 2
Imádság: Mennyei Atyánk nem tudjuk, hogy kinek hova kalandoztak a gondolatai a hosszú igerész hallatán. Ha elkalandoztunk kérünk, hozz vissza bennünket erre a helyre testestől-lelkestől hiszen beszélni akarsz velünk. Te tudod a gondolatainkat, sőt még azt is tudod ami a gondolatink világába sem érkezett meg vagy csak a tudatalattinkban van. Kérünk, tisztíts meg bennünket, tisztíts meg bűneinktől tisztíts meg hamis gondolatainktól és emelj fel magadhoz bennünket. Mi magasztalunk Téged, dicsőítünk Téged, mert valóban hatalmas Isten vagy, mindennek tudója, mindennek ismerője. Ámen!
Ifjak dicsőitő éneke
Alapige:
„Áldott legyen Isten neve örökkön-örökké, mert övé a bölcsésség és a hatalom! Ő szabja meg a különböző időket és alkalmakat. Letaszítja és fölemeli a királyokat. Bölcsességet ad a bölcseknek és tudományt a nagy tudósoknak. Ő tárja fel a mély és elrejtett titkokat , tudja, mi van a sötétségben, és nála lakik világosság! És Nála lakik világosság.” (Dániel 2,20-22)
Nagyon szimpatikus figurával ismerkedhettünk meg, kedves testvéreim, az elmúlt vasárnapon. Megpróbáltam őszintén beszélni erről az emberről és arról, hogy mit lehet érteni nekünk ma ebből a csodálatos történetből, ebből a nagyon izgalmas könyvből.
Örülök annak, hogy ezzel a könyvvel tudunk foglalkozni. Megismerhettük ezt az egyébként tragikus sorsú embert, Dánielt és a barátait, az elmúlt héten. Csak ha bele gondolunk, hogy mit jelentett gyerekkorban, – és örülök annak, hogy a konfirmandusok kicsivel nagyobb számban vannak itt mint múlt vasárnap , tehát nagyjából ebben a korban, – ennek a Dánielnek és a barátainak meg kellett élniük azt, hogy az édesanyjuk, édesapjuk meghalt, testvéreiket valószínű elveszítik és egyik pillanatról a másikra hazát kell váltsanak. Minden leomlik, minden összeomlik ami addig volt és fogságban kell éljék le további életüket. És azt latjuk Dánielnél is és a barátainál is , hogy nem omlanak össze. Nem esnek szét, mert Dániel nagyon jól tudja nevéből adódóan, hogy az Isten az ő bírája. Az Isten az ő életének a megtartója, az életének az igazgatója és a legrosszabbat is jóvá tudja fordítani.
Ebben a bizonyosságban éli le az egyébként álmonfejtő Dániel az életét. Később kiderül, hogy ő ezt a mesterséget, hivatást is végzi és hadd beszéljek nektek itt, a prédikáció elején, kicsit az álmokról. Nem tudom, hogy nektek milyen álmaitok vannak?!
1. Mikor álmokról beszélünk akkor nagyon sokszor nyitott szemmel való álmodozásról is beszélünk. Gondolom, hogy vannak itt nem csak fiatalok, idősek is, akiknek jövővel kapcsolatosan van egy álmuk. Én is sétáltam tizenéves koromban a Szamos melletti töltésen úgy, hogy azt álmodtam, prédikálok „itt” nektek. És mondta is a szöveget magamban. Lehet, hogy aki kívülről megnézett magában azt gondolta, hogy baj van velem, de hát én ezzel álmodtam s vannak álmok, amik beteljesülnek. És lehet, hogy te is olyan helyzetben vagy, mikor körbe vesz a családod, hogy gyerekkorodban valami ilyesmiről álmodtál, de elfelejtettél hálás lenni. Vannak ilyen álmok, amelyek valóra válnak, vannak olyan álmodozások, amelyek a jövőről szólnak, a tervről szólnak. Nem baj ez, hogyha Istenről is szól. Neked mik az álmaid? „Mi leszel, ha nagy leszel?”
Az álom Isten kommunikációs eszköze is lehet. De hadd figyelmeztesselek szeretettel bennetek arra, hogy ugyanúgy a gonosz is kommunikálhat veled ily módon. S ő is gyakorolhatja rád a hatását. Tudjátok, mitől függ ez az egész? Hogy ki beszél veled álmodban attól függ, hogy kivel éled meg a nappalokat . Tehát az nem lehet, kedves testvéreim, hogy te a démonokkal kávézol és az angyalokkal álmodsz . Ilyen nincs, nagyon sokszor megkérdezik, hogy gyermekeink, ifjaink kamaszaink miért beszélnek magukban álmukban? Miért csapkodnak, izzadnak mellettünk mikor almodnak? Miért? Utána néztél, mit néztek a telefonon? Utána néztél, hogy milyen filmet néznek? Mi megy be, mi regisztrálódik az agyban? Mert azzal álmodsz éjszaka is, és ne csodálkozz azon, hogyha rémálom lesz belőle. A nappalodon tudsz változtatni. Az éjszakán a mindennapjaidon tudsz változtatni. Azon, hogy milyen álmaid lesznek, és nyilván nagyon nem akarok belemenni az álmoknak a magyarázatába, mert biztos van, aki már érdeklődött a téma után a “Google bácsi” nagyon sokmindent elmond az álomról, de azt mindenképpen szeretném elmondani nektek, hogy nagyon kétélű az álom is és nagyon sok függ attól, hogy milyen álmaid vannak nyitott szemmel és, hogy mit élsz meg a mindenapokban. Ha egész nap veszekedsz a munkatársaiddal, ha te egész nap stresszelsz, hogy jön-e a “finánc” , ha te egész nap idegeskedsz azon, hogy csődöt mondasz, egész nap idegeskedsz azon, hogy mit mond a főnök és egy pillanat erejéig sem álltál meg az Isten előtt, aki nagyobb mint a te főnököd és nagyobb minden hatalmas úrnál, akkor ne csodálkozz, hogy éjszaka forgolódsz, ne csodálkozz azon, hogy reggel felkelsz – aludtál amennyit aludtál, – de nem vagy kipihenve, mert éjszaka is folyton jársz, éjszaka sem tudtál leállni, éjszaka is dolgoztál és mindaz amit nappal megéltél tovább működött éjszaka. Nagyon fontos az, hogy az álmaink milyen, hogy az almainkba ki szól bele.
Híres álmokról is beszélhetnénk itt ha mar Nabukkóról beszélünk, akkor el kell mondjuk, hogy Nebukadneccar a világ legnagyobb ura volt abban az időben. A világ legnagyobb birodalmának volt a feje, a királya. És akkor most nyugodtan átigazgathatjuk, hogy vajon ma kicsoda, mely birodalom a világ ura. Mert az elmúlt évtizedekben nem volt kérdéses, hogy az Amerikai Egyesült Államok az. Talán ma elérkeztünk oda, hogy ez erős kérdőjelekkel bír, akár Oroszország, akár Kína tekintetében kiderül. De hát hadd említsek amerikaiakat, nem Martin Luther Kinget, hozom ide nektek, akinek volt egy álma, hanem Abraham Lincolnt, aki a 16. elnöke volt az Amerikai Egyesült Államoknak. Ő, egy éjszaka megálmodta a halálát. Megálmodta szinte pontosan azt, hogy hogyan fogjak őt körbevenni, különböző vitorlás hajók és hogyan pihen meg fejében a golyó. És amikor ezt elmondta a körülállóknak, hat órával később megölték.
Na de a Jeremiás 23, 25 szerint vannak hazug álomfejtők is. Vannak olyan hazug próféták és csalók, – és van bőven belőlük ma is, – akik elmondják az álomfejtésnek a mikéntjét, jó sok pénzért természetesen. És egy ilyen álomfejtő egy másik amerikai elnökhöz, talán 50-60 évvel ezelőtt, egy bizonyos George Bush feleségének mondta el házassága előtt, hogy ne menjen hozzá feleségül, mert nem illenek össze. Ő megálmodta ezt, hogy nem illenek össze, egyébként is mind a ketten ugyanabból a csillagjegyből valók nem lesz jó a házasság. Az ötven év házasság alatt párszor elmondta, hogy talán kellett volna hallgatni arra a csillagjósra, persze 50 évvel ezelőtt. Van, amikor nem jön be a jóslat.
Nem szeretnék magáról az Igében szereplő álomrol beszélni, az tényleg nagyon hosszú lenne, de azért is nem, mert a hetedik részben, a hetedik prédikációban fogunk beszélni erről az álomról. Egyébként is csak annyit szeretnék elmondani, Ez az álom valóban megprófétált világtörténelem. Csak hát mi a világtörténelmet utólag nézzük. Az első nagy birodalom, aminek Nabukkó a feje, Babilon. Utána jönnek a médek és a perzsák, akikről hallottunk Eszter könyve kapcsán a tavaly, aztán a görögök és utána a rómaiak. Tisztán, minden sorából kikövetkezhető, hogy erről a birodalomról van szó. És akkor elindul egy kő, egy hegy tetejéről és porrá zúzza ezt a szobrot ami ezt a négy birodalmat jelenti. Nos, mi is tudjuk, hogy ez a kő, mert az Újszövetségben meg van írva, ez a kő Krisztus. Az egész világnak a vezetője, legnagyobb Ura Krisztus. Hatalmából csak kölcsön ad valakinek, akkor miért elégszünk meg azzal, hogy e világi királyokkal, e világi kiskirályokkal tarjuk a kapcsolatot? Miért nem tartjuk Vele a kapcsolatot, miért nem dicsőítjük Őt? Miért nem imádkozunk hozzá, miért nem bízzuk Rá az életünket, ha valóban Ő a kőszikla? Ő a legnagyobb Úr!
2. Mit üzen neked ez a hosszú rész? Először is azt: szeretném, ha nem felejtenéd el sosem, szeretném azt, hogyha egy mondatot viszel haza, akkor legyen ez: Istennél nincs lehetetlen! Mondjam másképp, Istennel minden lehetséges! Hiszed ezt? Aki hiszi ezt, attól legalább egy bólogatást szeretnék látni. Hiszed azt, hogy Istennel minden lehetséges? Nem bólogatott mindenki, de tényleg őszinteséget várok ezzel a bólogatással, persze lehet alvás is a vége, de nem ezt akartam: azt az álmot sem tudom megfejteni, amit most itt álmodsz, itt a templomban, úgyhogy légy szíves ne aludj. Nem azért jöttem, hogy álmot fejtsek. Üzenetet akarok az Istentől továbbadni, mégpedig azt, hogy Istennel minden lehetséges!
És képzeljétek el felkel a világ legnagyobb ura reggel és ideges, stresszes, izzadt. A világ legnagyobb ura félt pizsamájában reggel. Micsoda tragikomikus helyzet, félve, rettegve kelt fel és talán körülötte mindent zúz, tör . “Azonnal fejtsétek meg!“ – jönnek a csillagjósok, jönnek azok az emberek, akik úgy megéltek a király körül, nem nagyon dolgoztak addig, most kéne dolgozni. És ugye a többi bibliai történetben az álomfejtőknek abban segítenek, hogy mi volt az álom. Itt a király elfelejti, hogy mi volt az álom. Azt mondja: ha ti valóban bölcsek vagytok, akkor azt is eltudjátok mondani nekem, hogy mit álmodtam. Nahát, itt a kétismeretlenes egyenlet, abszolút lehetetlen ebből a szempontból, mert tényleg embernek lehetetlen. És Dániel is a bölcsek közé tartozott, akit nem kérdeznek meg. Dániel tudja kihez kell fordulni, tudja, hogy ami lehetetlen az embernél, az lehetséges az Istennel. Pedig Dánielnek minden volt ami emberileg lehetséges . Fiatal volt, erős volt, okos volt, ügyes volt, vallásos volt, mindent úgy tett addigi életében a viharok ellenére is, ahogy kellett és nem volt elég. Nem volt jó ez az egész, amit felmutatott és lehet, hogy azt gondoljátok, hogy ezzel azt üzenem: nem kell bölcsesség, az emberi tudás nem kell, de kell! És ezt nem kell megspórolni. De mindaz amit Dániel addig felhalmozott tudásban is, egészségben is, testben is semmire nem volt elég ebben a helyzetben. Azt látja, ami neki nem volt elég, nála nem elég, az elég az Istennek. Az ő tehetetlenségének a zéróját teszi oda az egyest.
3. A zsidók Babilonban Dániellel megtanultak egy fogalmat: “a Mennynek Istene.” Az Isten a Menny Istene. Tudjatok miért kezdték ezt el mondani Dánielék? Egész addig mig Izraelben voltak, mig volt sátor aztán templom, ennek a templomnak volt az Istene Isten, de szemük előtt látható volt, hogy a templom leomlik, összeomlik és nem a templomban lakik csupán az Isten, Isten a Menny Istene! Az Istennél nincsenek akadályok, nincsnek falak, Istennél leomlanak a falak. Tud gondolkozni a falakon túl, határokon túl, mert Isten a Mennynek az Istene. Ezért nem estem kétségbe, persze nagyon hiányoztatok, de ezért nem estem kétségbe márciusban tavaly a karanténidőszak alatt, mert tudtam, hogy Isten a Mennynek az Istene. Nagyon jó itt látni benneteket, nagyon jó itt a gyülekezetben megint a templomban ülni, nagyon jó itt Isten közösségében lenni. Hiányoztatok! De tudtam azt tavaly márciusban, áprilisban és májusban is, hogy Isten a Mennynek az Istene. Isten ott van, ha én megélem és átélem az én lakásomban, ott van az én szívemben, számára nincsen akadály. Illetve van egy olyan akadály, amiről a te tehetsz: a szívednek a kulcsa.
4. Bölcsességre van szüksége ennek a Dánielnek és talán nekünk is nagyon sokszor: bölcsességre. Mit kell tegyél ahhoz, hogy bölcs légy? Először is azt, hogy imádkozz. Imádkozz! Szoktál-e imádkozni? Nemcsak a betanult szövegre vagyok kíváncsi. Szoktál-e imádkozni őszintén az Istenhez? Mit tanultunk meg Dánieltől? Dániel nem csak egyedül imádkozik, van hogy egyedül is imádkozik, de Dánielnek vannak barátai akivel együtt imádkozik. Hadd tegyek egy merész kijelentést: az a barát akivel nem tudsz együtt imádkozni az nem barát, az haver. Aki ma van holnap lehet hogy nincs, az az ember akivel nem tudsz együtt imádkozni, akár itt a templomban akár otthon, mert tudjátok ez a vízszintes kapcsolat bármikor szétszakadhat, de ami össze van kötve felül is, az Istennel is – ez a házasságra is vonatkozik – , az nem könnyen szakad el. Hogyan imádkozz? Őszintén! Konkrétan! Arra kérlek téged, amikor imádkozol ne kamuzz az Istennek, ne „szecskálj” – ahogy mondani szoktuk itt Szatmáron. Olyan szépeket tudunk mondani , tudunk rajzolni, betanultuk a szövegeket, nem? Konfirmáltunk, olyan szép szavak vannak ott a Kátéban nem értjük mindig, de mondjuk. Dániel nem így beszél! Őszintén, konkrétan! Persze azt is meg kell tanulnunk az imádsággal kapcsolatosan, hogy az imádság, ha konkrét is, nem csupán egy bevásárlólista. Mi azt gondoljuk az imádság egy bevásárlólista: Istenem tedd meg ezt, erre vágyom, arra vágyom, mint a Mikulásnak mikor írnak a gyerekek. Hozz ezt, hozz azt, ámen! Ennyi az imádság? Nem .Mert akkor egy nagyon fontos dolgot szeretnék odatenni az imádságod elé és mindannyiunk imádsága elé, és jó lenne, ha ti tennétek oda és ez nem más mint a dicsőítés és a magasztalás! Ezt tették az ifjak, ők nem szerepeltek, nem énekeltek egy jót a prédikáció előtt. Dicsőitettek. És hiszem azt mikor ti azt énekeltétek: “Kegyes Jézus itt vagyok, te Szent Igéd hallására” – nem csupán énekeltetek egy jót, hanem úgy kezdtük az istentiszteletet, hogy magasztaltuk az Istent, dicsőítettük Őt, mert minden imádság igy kezdődik: Istenem mindenre kepés vagy, magasztallak Téged! „Felteszlek” életem legmagasabb polcára, életem vezérévé teszlek. Te mindenre kepés vagy és Te mindent tudsz! És mikor jön a válasz az imádságra? Lehet, hogy közhelyes lesz a válasz, Dánielnek is nagyon sokat kellett várnia erre, jön a válasz, amikor és ahogy az Isten akarja. Ha Isten akarata életünk elejére kerül, tudjuk azt mondani, hogy legyen meg a Te akaratod és ezért áldott legyen a Te neved. Legyen meg a te akaratod, te mindenre képes vagy és Te tudod mit miért teszel. Nem a véletlen és a sorszerűség áldozata vagyok ezen a világon, tudom honnan jöttem, tudom hova tartozom. Tudom, hogy kinek a kezében vagyok, tudom kinek a kezében van az életem. Te tudod-e?
5. Nagyjából a prédikáció vége felé kanyarodva egy szintén régi történetet hadd mondjak még nektek: egyszer egy Mónika nevezetű asszony, aki a világtörténelem egyik legnagyobb imádkozó asszonya volt, nagyon sokat imádkozott a fiáért, a Ágostonért. Ez a (Szent) Ágoston, vagy Augusztinusz nagyon feslett életet élt, nagyon dorbézoló, nagyon tékozló élete volt fiatal korában. Anyukája nagyon sokat imádkozott érte, hogy térjen meg. Ez volt az imádságának tárgya hogy: Istenem hagyd, hogy az én gyermekem üdvözüljön! “ – Ha te nem így imádkozol a gyermekedért, akkor nem szereted igazán őt. Egy nap a fia bekopogtatott az edésanyjához: Édesanyám megyek Rómaba, költözök Rómába. Nagyon megijedt az asszony, mert tudta, hogy milyen az akkori Róma. Tudta, hogy milyen lehetőségek várnak rá Rómában, tudta, hogy a züllött városban semmi jóra nem számíthat. És Mónika teljesen kétségbe volt esve. Talán most azt mondaná a gyermeked, hogy édesanyám, édesapám megyek Brüsszelbe és mi tudjuk azt, hogy Brüsszelbe manapság „szokás” az „ereszen” mászkálni le-fel, tudjuk, hogy milyen életstílus van ott, mint egykor Rómában. Persze hogy Mónika féltette a gyermekét, persze hogy tartott attól, hogy mi várja Rómában. És elindul a züllött városba, a lepukkant városba és ez az Augusztinusz az első útján, ahogy beérkezik a városba találkozik Ambrosius püspökkel, aki prédikál neki Krisztusról. Aztán pár hét múlva előveszi a Szentírást és olvassa, mint Isten személyes üzenetét. Hazajön Mónikához az édesanyjához, el tudja mondani azt, hogy: “ Édesanyám, Isten gyermeke lettem!” Mindenre számított az édesanyja csak erre nem, mert az édesanyja imádkozott valamiért, de ő azt is megmondta az Istennek, hogy: Úgy tedd meg, hogy ne kelljen Rómába mennie, úgy tedd meg, ahogy én gondolom ahogy meg kell azt tenni és meg kell azt cselekedni. Azt mondja az Úr: ez a te gondolatod, én egészen másképp gondolkozom erről. Isten dolgozik ahol és ahogyan akarja.
Ismét nem ijeszteni szeretnélek benetek, hanem szeretném azt is elmodani, hogy lesznek olyan periódusai az életednek, amikor nem tudjuk, hogy mit cselekedjünk, ahogyan a múlthéten mondtuk “Talán minden összeomol körülöttünk“ – s tesszük fel a miérteket és tesszük fel a nagy kérdéseket az Istennek. Hadd mondjam el és had írja rá a Szentlélek a szívemnek a hústáblájára azt a mondatot: hogy Istennél semmi sem lehetetlen, Istennél minden lehetséges! És amikor összedől körülötted minden, akkor ezzel a mondattal, ebből a mondatból meg fogsz élni, mert hadd mondjam el: az Úr Isten, a mi Istenünk a nehéz és a lehetetlen dolgok specialistája. Ő mindent tud és mindent megtud oldani, ahogyan Ő akar, természetesen.
Otthon vagy akár itt a templomban, próbáljatok meg ezt megcsinálni, én nem tudom megcsinálni, ti se fogjátok de próbáljatok meg: az egyik kezetekkel rajzoljatok egy kört és a másik kezetekkel rajzoljatok egy négyzetet, de egyszerre. Kíváncsi vagyok tapasztalataitokra jövő vasárnap. Előre mondom, hogy lehetetlen, de próbáljatok meg. Aki megspórolja ennek a megpróbálását az ebben a tekintetben csaló, próbáljuk meg és esetleg ha sikerül akkor megcáfolhattok ebben. Nagyon kíváncsiak vagytok ugye? Próbáljatok meg. De ugyanakkor amikor ezt próbálod bízd magad az Istenre. Próbálj meg te is mindent ennek érdekében. De éld át a kegyelmet mert “a lehetetlenség falán zúzod véresre koponyád“ – ahogy mondja a költő Reményik, hogy tapasztald meg a kegyelmet, légy szabad és menj a Te Uradnak az örömébe, de addig is élj olyan életet, ahol meg fog tudod szólítani az Istent így dicsőítve , dicsérve (amit az ifjak most el is énekelnek:
Úgy szeretlek,
mert kegyelmed sose csal meg
és minden nap tenyeredben tartasz
reggel ébredéstől lefekvésemig
éneklem a te jóságodat
Minden utamban hű voltál
egész életemben jó voltál
minden erőmmel míg élek
éneklem a te jóságodat
Szelíd hangon sok-sok tűzön átvezettél
és a sötétségben nincsen más ilyen közel
Fiaddá fogadtál, barátként kísérsz
úgy élvezem a te jóságodat
Minden utamban hű voltál
egész életemben jó voltál
minden erőmmel míg élek
éneklem a te jóságodat
Jóságod fut utánam és utolér engem
hűséged megölel, egekig emel
leteszek mindent a te lábadhoz
átadom neked
jóságod nem hagy el, nem hagy el sosem
Jóságod fut utánam és utolér engem
hűséged megölel, egekig emel
leteszek mindent a te lábadhoz
átadom neked
jóságod nem hagy el, nem hagy el sosem
Minden utamban hű voltál
egész életemben jó voltál
minden erőmmel, míg élek
éneklem a te jóságodat
Minden utamban hű voltál
egész életemben jó voltál
minden erőmmel míg élek
éneklem a te jóságodat
Éneklem a te jóságodat
Ámen!
Imádkozzunk!
Talán megszégyenültünk egy kicsit ebben az énekben Mennyei Édes Atyánk, mert nem tudjuk mindig értékelni a Te jóságodat, nem tudjuk a mélységben ezt tenni, magasságban talán, a jóban talán, ha eszünkbe jut, elmondjuk, milyen jó vagy Te hozzánk, de amikor ottvagyunk életünk mélységeiben, akkor olyan nehezen tesszük ezt meg. Kérünk add, hogy tapasztaljuk meg és ismerjük meg a Te jóságodat ott a mélységben és, hogy milyen az amikor mellénk ülsz, amikor úgy vagyunk szimpatikusak neked a szó eredeti értelmében, hogy együtt érzel, együtt szenvedsz velünk. Együtt szenvedsz a szenvedővel, olyan jó tudni, hogy ilyen Istenünk van. Nemcsak fölülről, hanem mellettünk is nézel bennünket. Áldunk és magasztalunk Téged és szeretnénk most megerősíteni azt, hogy életünk trónján is Te vagy az Úr. Te vagy a legnagyobb, Te vagy a fenséges, Te vagy a hatalmas. Egyszerű szavakkal szeretnénk ezt mondani. Tudjuk, hogy neked nem is kell szavakat mondani Te tudod, hogy a mi szívunk dicsőit, magasztal, vagy éppen színlelve mondja mindezeket. Kérünk áldd meg ezt a gyülekezetet, hogy minden vasárnap, minden alkalommal tudja ezt megtenni. Tudjon áldani és magasztalni Téged és bekapcsolódni a mennyei seregek boldog tiszta lelkeknek a dicsőítésébe. Abba a seregbe, abba a közösségbe, amely mostmár tényleg hibátlanul dicsőit Téged. Mi még nagyon sokszor, nem hangilag. hanem szívügyileg, hibákat követünk el, mert szükségünk van a Te tisztitásodra, szükségünk van arra, hogy megtisztíts bennünket, de ők már, akik odaátról énekelnek és dicsőítenek Téged, az angyali seregek, ők már ezt tökéletesen teszik. Szeretnénk majd mi is abba a seregbe tartozni, szeretnénk úgy élni, hogyha nem is lehet megélni, szeretnénk a Te kegyelmedre, a Te hatalmadra rábízni magunkat, ráengedni magunkat, úgy hogy mi mindent megteszünk, de nem szeretnénk a mi bölcselkedésünkkel, a mi okoskodásunkkal, a mi tehetségünkkel eléd vágni. De tedd meg életünkkel, amit Te akarsz, legyünk a Te eszközeid, vigasztalj bennünket, bátoríts bennünket a gyászban az emlékezésben, terelgess bennünket az egyenes úton, a keskeny úton, amelyen járnunk kell. Ámen!
Leírta: Csorvási Orsolya
Elmondta: Rácz Ervin-Lajos