“Pilátus azt kérdezte: Mi az igazság?” (Jn 18,38)
A nagyhét egyik legfájdalmasabb kérdése tárul elénk napi Igénkben. Pilátus válaszol kérdéssel arra a megállapításra, amit Jézus Krisztus mond magáról: „Én azért születtem, és azért jöttem e világra, hogy bizonyságot tegyek az igazságról. Mindaz, aki az igazságból való, hallgat az én szavamra.” (Jn 18,37)
Egy nagy legyintést is magunk elé képzelhetünk, egy embertől, aki annyi mindent látott már. Vezető volt. Láthatott korrupciót, rendezkedést, könyöklést, eltaposást, érdekeket… Vajon ő milyen igazság alapján került abba a pozícióba, amiben volt. Talán a lelkiismerete is megszólalhatott, ha még volt neki. Látta azt, hogy vannak egyenlők és vannak mégegyenlőbbek. Tudta azt, hogy az embernek megvan a saját igazsága, ami gyökeresen ellene megy a másik ember igazságának.
Nincs ezen a földön igazság, kedves Jézus. Te ezt még nem tudod? Benne van kérdésében a lemondás, a szkepticizmus, kételkedés, hitetlenkedés, reménytelenség. Ez már úgy sem lesz jobb, mert ezt tapasztalta. Nincs itt igazság.
Nekem meggyőződésem az, hogy a nagyhéten Jézus ezt a fajta hozzáállást is megváltoztatta. Mi is hajlandóak vagyunk lemondani dolgokról egy-egy életadta pofon következtében. Valahol védjük is magunkat a csalódástól. Ne féljünk! Jézus az igazságtalanság falán is rést ütött, hiszen Ő maga az igazság. Jézus által azt is megláthatjuk, hogy csak az igazság tud az ég felé emelkedni, a hazugság visszahull a földre – mivelhogy földi eredetű. Ragaszkodjunk hozzá! Ámen!
Rácz Ervin,
Szigetlanka