“Más dicsérjen téged, és ne a te szájad, az idegen, és ne a te ajkad.” (Péld 27,2)
Öndicséret gyalázat. – szól a közmondás. És az Ige is ezt támasztja alá.
Mindig elcsodálkozom azon, hogy kampány idején, mindegy, hogy politikai vagy egyházi választásról van szó, hogyan tudja egy-egy jelölt önmagát magasztalni. Nyilván a választás megnyerése miatt alkot olyan képet magáról, ami másnak is tetszhet, de annyira sántít ez, hogy keserű szájízt hagy maga után.
Természetesen láttatni kell jócselekedeteinket és nem felfújni. Láttatni, hogy azért Istent dicséjék. Dicsérjen meg a munkánk! Dicsérjen meg más, de attól se szálljak el, hanem utaljam át Istennek: SDG – Egyedül Istené a dicsőség. Egyedül a házastársam dicsérete az enyém. Azt viszont fogadjam el, ha őszinte, márpedig miért mi értelme lenne hazudni egy házasságon belül?
Vegyük észre mások erényeit. Próbáljunk meg biztatni másokat. Ha önmagunkat biztatjuk, nem jutunk előre, de a kölcsönös biztatás áldott légkört teremt. Ügyes vagy! Ámen!
Rácz Ervin,
Szigetlanka