A feltámadott Jézus Krisztusban és a feltámadásban való hittel, meggyőződéssel őszinte részvétünket fejezzük
Bartos Erzsébet
családjának, szeretteinek,
42. évesen elhunyt testvérünk miatt érzett fájdalmukban.
“Miért csüggedsz el, lelkem, miért háborogsz bennem? Bízzál Istenben, mert még hálát adok neki, szabadító Istenemnek!” (Zsolt 42,12)
A Szatmári-Szigetlankai Református Egyházközség presbitériuma
Temetése 2019. október 13-án 14 órától lesz Szatmárnémetiben, a Mátyás király utcai temetőben.
A család kérése, hogy a temetésre, koszorú helyett, mindenki egy szál rózsát hozzon!
Bartos Erzsébet 1977-ben született, gyermekéveit Szilágypérban töltötte. Iskoláit Nagyváradon végezte, majd a szatmári magyar rádiózás és televíziózás történetében meghatározó szerepet játszott. Fiatalon, 42 évesen kellett elmennie, de nem felkészületlenül. Sokat imádkozott egyedül, szeretteivel, családjával és nagy családjával a szigetlankai református gyülekezetben. Megszületett benne az a hit, hogy ha a földi életben ennyi adatott is meg számára, az égi honban megadatik az örökkévalóság.
Fülünkbe cseng a hangja, amikor megszólalt a rádióban, vagy konferált számtalan rendezvényen. Maradjon meg fülünkben és szemünk előtt mosolya. Szatmárnémeti központjában éppen ezért hangzott igy az Ige: „Örvendezz ifjú, míg fiatal vagy…!” (Préd 11,9a)
És, hogy miért gondoljuk azt, hogy az örökkévalóság az útja? Onnan, ahogy beszélt Istenről, és Istenhez. Mintha most jött volna tőle. Most hozzá ment. Ennek bizonyságaként emlékezzünk rá az alábbi jegyzettel és imádsággal, sürgetve, hogy mindenki vegye fel az Örökkévalóval a kapcsolatot, őszintén, hitelesen, személyesen: