A Belényesi-medence legnagyobb református gyülekezetébe kapott meghívást Rácz Ervin szigetlankai lelkipásztor, generális direktor. A Köröstárkányi Református Egyházközség imahetén hirdetett Igét.
Farkas Róbert presbiterrel indultak neki a nem rövid útnak. Sebestyén Lászlót Ede helyi lelkipásztor fogadta a szigetlankaiakat. Közben kiderült az, hogy abból a gyülekezetből is vannak követői az IGEszigetnek. Interneten ők is csatlakoznak a szigetlankaiak online bibliaórájához.
Rácz Ervin a Lukács evangéliuma 10. fejezetének 31. és 32 verse alapján hirdette az Igét: “Történetesen egy pap ment azon az úton lefelé, de amikor meglátta, elkerülte.Hasonlóképpen egy lévita is odaért arra a helyre, de amikor meglátta, ő is elkerülte.” Nagyon hamar beleeshetünk a klérus kritizálásának hibájába e történetrész hallatán, bár a kritika, ha építők, akkor jó, itt mégis többről van szó. Mi mindannyian, akik krisztushívők vagyunk, elindulhatunk a lejtőn, amin a pap és a lévita is elindult. Az elkerülő utak helyett a bekötő utakat válasszuk, hogy ne essünk a közömbösség, a közöny bűnébe, ami a legtávolabb áll a szeretettől.
Az igehirdetést követően az ifjak szolgálatát és egy bizonyságtételt hallhatott a szép számban jelenlevő gyülekezet: nagymama és unokája állt kézenfogva az úrasztalához és áldották az Urat.
Az istentisztelet után a helyi lelkész és a presbiterek meséltek a gyülekezet sajátos helyzetéről. A Királyerdő (Pădurea Craiului), a Bihari-havasok (Munţii Bihorului) és a Béli-havasok (Codru-Moma) között elterülő Fekete-Körös völgyét két jól elkülöníthető részre oszthatjuk. A Felsővölgy, vagy Belényesi-medence, tág, katlanszerű völgy, amely a belényesújlaki szorosnál, a Pontos-kőnél ér véget. Magyarlakta települései: Belényesújlak, Belényessonkolyos, Körösjánosfalva, Várasfenes, Belényes, Köröstárkány, Kisnyégerfalva, Magyarremete. Az Alsóvölgy, Sólyomtól kezdve Tenkéig egyre jobban szélesedik, majd észrevétlenül átmegy az alföldbe. Magyarlakta települései: Gyanta, Tenke, Bélfenyér, Kisháza. E falvak mind Árpád-kori települések, amelyek még a 11. században keletkeztek. Köröstárkány alig több mint nyolcszáz lelkes református gyülekezetet számlál. A legmagyarabb település a környéken. Imádkozzunk szórványban élő gyülekezeteinkért!
