“Taníts minket úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk.” (Zsolt 90,12)
Most, amikor már megvásárolható a 2022-es falinaptár, jó tudnunk, hogy nekünk nemcsak naptárunk van, hanem Istentől kapott napjaink vannak. Ajándékba kapott napjaink. A súlyos betegek szokták mondani: meg vannak számlálva napjaim. Akkor az ilyen ember azt kérdi: doktor úr, mennyi időm van hátra? Miért kérdezi? Azért mert vannak dolgai, amit el akar rendezni… Bölcsen számolni a napjainkat azt jelenti először is, hogy: ajándéknak tartjuk azokat, akár betegek vagyunk akár egészségesek.
Szomorú, hogy amikor vége a napnak, és húzunk egy vonalat, onnan tovább már semmit sem tehetünk azért a napért. Azzal a nappal már semmit nem tudok kezdeni? Vége? A jó cselekedetek és a rosszak, a nemtörődömség, az elvesztegetett idő, ami volt aznap, mind fel vannak írva oda, és kész, vége? Vagy lehet azt mondani: vétkeztem, megvallom az Úrnak, az Úr megbocsát, és megyek tovább? Számolni napjainkat azt is jelenti, elszámolni napjainkkal és naponta rácsodálkozni Isten végtelen, érthetetlen kegyelmére. Ez tesz igazán bölccsé.
Akkor számláljuk jól napjainkat, ha minden egyes, eltelő napunknál figyelünk arra, hogy azt hűséggel éljük meg. Napjaink egyenként adatnak nekünk. Isten felosztja a nagy éveket kisebb szakaszokra a számunkra – hogy képesek legyünk boldogulni a munkánkkal, terheinkkel és küzdelmeinkkel. Éld hát meg ezeket az egyenként jövő napokat úgy, ahogyan jönnek, szép sorjában: ajándékként, kegyelemként, bölcsen, egyre bölcsebben! Ámen.
Rácz Ervin,
Szigetlanka