Kicsoda bölcs és értelmes közöttetek? Mutassa meg a magatartásával, hogy mindent bölcs szelídséggel tesz! Ha pedig keserű irigység és viszálykodás van a szívetekben, ne vétkezzetek az igazság ellen azzal, hogy bölcsességetekkel kérkedtek. Ez a bölcsesség nem felülről jön, hanem földi, testi és ördögi. Mert ahol irigység van és viszálykodás, ott zűrzavar van és mindenféle gonosz tett. A felülről való bölcsesség először is tiszta, azután békeszerető, méltányos, engedékeny, irgalommal és jó gyümölcsökkel teljes, nem részrehajló és nem képmutató. Akik békességet teremtenek, békességben vetnek, hogy az igazság gyümölcsét arassák. (Jak 3,13-18)
Ki a bölcs és értelmes? – Mutassátok meg! Kicsit indulatosnak tűnik a kérdés, de ha nem is düh, számonkérés van benne. Előző részben a nyelv bűneiről szólt, és a tanítás felelőségéről a szentíró. Nem véletlenül. Ebből az igerészből is kiderült, hogy sok nagyokos volt abban a gyülekezetben is. Olyanok, akik elmondták: prédikálni könnyű, beszélni és tanítani csak duma. Nagyobb az ítélet, nagyobb a felelősség. Ezt kívülről nem látják.
A bölcsesség és az okoskodás között mindenképpen nagy különbség van. De a bölcsesség és világi okosság között is. Vannak okos emberek, akik rendelkeznek isteni bölcsességgel és vannak, akik nem. Jelenleg a világi legokosabb embere egy koreai származású ember, Young Hoon Kim, akinek az IQ-ja 276, ezt nyilatkozta: „Jézus Krisztus az én logikám.” Többször is nyilvánosan megvallotta hitét. De tudjuk azt is, hogy sok világi mércével okos ember pedig bőszen tagadja Isten létét. Tehát vannak hivő okosok és vannak hitetlen okosok, azaz isteni bölcsességgel rendelkezők és annak hiányával élők. Nem zárja tehát ki az okosság a bölcsességet, de nem is feltétlenül előfeltétele. Én például sokkal jobban félek az okos gonoszoktól, mint a butáktól, az utóbbi még nevetséges is. Igaza van Pálnak, aki ezt mondja, hogy: „Az ismeret felfuvalkodottá tesz, a szeretet pedig épít.” (1Kor 8,1) Nem baj, ha ismereted van, de legyen mindig több szereteted.
Van tehát földi és mennyei bölcsesség. Az Ige erről beszél, milyen az egyik, milyen a másik.
A földi bölcsesség, okosság jellemzői:
- Irigy – keserű irigység motiválja az okoskodót. Akár még egy bibliaismereti vagy vallási vetélkedőn is meg tud ez történni. Pedig nem lehet igazi nyertes az, akit ez motivál, még akkor sem, ha első helyet ér el.
- Dicsekvő – kérkedik. El van telve magával. A Soli Deo Glóriát (Egyedül Istené a dicsőség) is azért préseli ki magából, mert szerénykedni akar és tetszetőssé akarja tenni magát vele.
- Zűrzavaros – nem megmagyarázni és egyszerűsíteni akar valamit, hanem ködösít, árnyal és még megfoghatatlanabbá teszi, ezzel is az ő okosságát, felsőbbrendűségét bizonyítva, másokat megalázni akar.
- Hazug – ezt a fajtát pedig hamarabb utolérik, mint a sánta kutyát. Előbb utóbb úgyis kiderül, hogy csak okosnak akarja tettetni magát, de valódi élethelyzetekben elbukik, sőt megszégyenül. Néha elég megszólalnia.
- Földhözragadt – csak ebben az életben tud gondolkodni, horizontális síkon. Ha van istene, az is neki kell szolgáljon és a közösség is érte van, nem pedig fordítva.
- Testi – a szürkeállományt akarja bővíteni. Van étvágya a szellemi falatokhoz és ez még nem baj. Egészséges tudásszomja kell, hogy legyen az embernek, de a bölcsesség annál több. Sőt az agysejtek elpusztítása (alkohol és álhírek is okozhatják) akadályozza az Ige megértését is.
- Ördögi – tudása nem összefog, hanem szétdobál. Kiemelkedni akar, mások fejére taposva is, más feláldozása árán.
A mennyei bölcsesség jellemzői:
- Kezdete, az Úrnak félelme – aki ezzel akar rendelkezni, meg kell térnie. Jó vonatra kell szálljon. Elengedhetetlen feltétele, mozdonya bölcsességnek, a megtérés. Elindulni Isten útján.
- Fentről jön – nem is vonat ez, hanem inkább villamos. Fentről kap áramot, meghajtó erőt. Nem napelem, a Naptól feljebb van a forrása: mennyelem.
- Tiszta – a Bárány vére teszi tisztává. Ezért látja az Istent és láttatni csak annyit tud, amennyit ő lát. A többi ködös. A bizonyságtétele hiteles, látszik szeme ragyogásán, hogy átéli, amit mond.
- Békeszerető – mindig igyekszik a békességre. Nem megalkuvósan és minden áron konfliktust kerülve. A konfliktusai megoldásának a célja az, hogy békesség legyen és nem az, hogy feltétlenül neki legyen igaza, vagy az ő igazsága győzedelmeskedjen.
- Méltányos – észreveszi, hogy mások is vannak a közösségben. Mivel biztos a hite, mer nyitott lenni és meghallgatni mások álláspontját. Ha nem is próbálhatja fel a másik cipőjét, elfogadja, hogy mások nem az ő cipőjében járnak.
- Engedékeny – nem gyenge. Nem fújja ide s tova a szél. Erős sziklán áll, de néha ezt mondja: legyen a másiknak igaza, neki meg békessége.
- Tele van a kosara: ilyenekkel, mint irgalom és igazság gyümölcsei. Tud megbocsátani, mert tudja, neki is megbocsátanak. Irgalmas, mert ő is irgalomból él. Az igazsággyümölcsei pedig édesek és nem keserűek, nem részrehajlóak és nem képmutatóak. A magunk igazságai sokszor keserűek, Isten igazságai valóban édesek.
A bölcs ember a béke követe. Mindig, minden helyzetben és mindenkor a békesség magvát veti el. Ezt a saját magunk erejéből nem tudjuk megtenni, mert a világ szennyez, mérgez bennünket. És olyan reakciót adunk ezáltal, amilyet kapunk: amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten. A krisztusi ember azonban más, mert változtat és nem folytat. Ehhez a képességhez mindenképpen Jézus kell. Jézus bennem. Jézus volt az, akinek a nyugalmát nem zavarta meg a viharos tenger fenyegetése, sőt Ő maga nyugtatta meg a tengert. Ilyen hatékony a tőle kapott békesség és bölcsesség. Ámen!
Rácz Ervin,
Szigetlanka