Szatmárnémeti-Szigetlankai Református Egyházközség

Két héttel ezelőtt a fiatalokért, ezen a vasárnapon pedig az idősekért imádkoztak Szigetlankán. Az Idősek Világnapjához közeleső vasárnapon egy titkos(!) projektet is elindítottak az ifjak, túl azon, hogy nemcsak az idősek imádkoznak az ifjakért, hanem az ifisek is az idősekért.

Vasárnap délelőtt a kis- és nagykonfirmandus ifjak mondtak verset. A szIGEt zenekar pedig bátorító szavakkal énekelt: „Ha megfáradtál, és erőd elhagyott/ Kialudt a fény, mi eddig ragyogott/ Föléd emelkednek, s elfednek a gondok Tedd a terhed Elé! … Nem azért jött, hogy sírni lásson/ Nem azért, hogy a porba hullj/ Újra tárd ki a szárnyad, mondd el a világnak Mily nagy a mi Szent Urunk.”

Rácz Ervin lelkipásztor igehirdetésében a személyválogatásról beszélt. Jakab leveléből szólnak az igehirdetések, sorozatban negyedik alkalommal: „De ha személyválogatók vagytok, bűnt követtek el, és a törvény mint törvényszegőket marasztal el titeket.” – szólt az alapige. Mi nem személyválogatás? Identitásunk megélése nem az. Nem bátorít az Ige tiszteletlenségre, se irigységre! Érdemes megvizsgálni ebben témában is, nem-e az zavar a legjobban, amilyen vagyunk. Ne ítélj a megjelenés alapján! Gyakorolj szeretetet azok felé, akitől nem vársz viszonzást! Ha nem gyakorolsz irgalmat, félő, hogy nem is fogadtad el Isten irgalmát, mert nincs miből adj. Szükséged van Isten irgalmára! – szólt a tanítás.

Idősek Világnapja alkalmából az Emília Idősotthonba volt hivatalos a Lanka Duó és Rácz Ervin lelkipásztor. Idősek és hozzátartozóik hallgatták az igei biztatást szóban és énekben.

Ács Zoltán és Enikő meghívására érkezett a szolgáló csapat. Lelki betegségekről, csüggedésről, elbátortalanodásról és azok ellenszeréről szólt a prédikáció a 42. zsoltár alapján Rácz Ervin Szatmár-szigetlankai lelkipásztor tolmácsolásában: „Miért csüggedsz el, lelkem, miért háborogsz bennem? Bízzál Istenben, mert még hálát adok neki az ő szabadításáért!” (Zsolt 42,6) Hogyan alakul ki a csüggedés? Elszigetelődés, gúny, hullámok, nosztalgiázás és háborgás okozza ezt bennünk. Tudnunk kell ilyenkor, hogy Isten velünk van, értékesnek tart, megerősít és biztat. Ezért a 42. zsoltár arra biztat, hogy beszéljünk önmagunk lelkével, Istennel és másokkal, etessük lelkünket és ne feledjünk el hálát adni. A Lanka Duó, Papp Krisztina kántornő és Csorvási Mihály presbiter dicsőítéseket éneketek és ehhez a dicsérethez csatlakoztak az ottlakók is. Bízz! – bátorítottak az énekek.

Megválasztották az ifjúsági közösségünk vezetőit. A szigetlankai gyülekezet ifi-csapatának elnöke Rácz Máté lett. Alelnök: Maksay Melinda, titkár: Fodor FIona Rebeka. Isten vezesse őket!

Találkozott az elmélet és a gyakorlat. Nem mintha nem lenne meg mind a kettő mindegyikben, eltérő mértékben, de sok tekintetben hasznos találkozóra került sor Horváth Levente teológiai tanár, Jakab István erdélyi- és Rácz Ervin királyhágómelléki missziói előadó között.

Dr. Horváth Levente társult tanár, a rendszeres és gyakorlati teológiai tanszékek adjunktusa hitvallásismeretet, dogmatörténetet és missziológiát tanít a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben. A Romániai Magyar Református Egyház két egyházkerületének missziósa, két generális direktora mondhatni tisztségük szakértőjéhez fordult missziói munkájuk iránymutatása érdekében. Szerdán a kolozsvári teológián került sor a találkozóra.

Az Úr Jézus amikor kiküldi a missziói útra a tanítványokat, akkor egyszerre azt is kéri tőlük, hogy vele legyenek, de ugyanakkor ki is küldi őket: „az Úr pedig együtt munkálkodott velük.” (Mk 16,20)

Istennek van missziója. Amilyen mértékben tud bevonni, olyan mértékben vagyunk egyház. Az egyház lényege és nem jóléte működik a misszión. Látni kell azt is, hogy a racionális teológia helyet relacionális teológia lép érvénybe. A mesterséges intelligencia, bárhogy is törekszik rá, nem fogja tudni ezt megadni. Szükség lesz a személyes beszélgetésekre. Nem választhatjuk el az egyház befelé épülését a kifelé épülésétől. A missziót a következő három területen nagyon fontos és sürgős végezni: ifjúság, házasság és függőségek. Intenzív módon, generációkon keresztül, nemzedékről nemzedékre és extenzív térben gyülekezetben, iskolában és más élettérben közvetítve azt, hogy felelősek vagyunk azokért, akik felelősséget vállalnak magukért.

Horváth Levente még elmondta, hogy a teológiai tanárok sokat adhatnak az egész Egyháznak azáltal, hogy a teológiai kutatásban, háttérmunkában, szellemi munkában hozzájárulhatnak a misszióhoz, főleg az ifjúság, a házasság és az addiktológia területén. Látni kell azt is, hogy megvan a publikus jelentőségünk, ennek pozitívumával tudunk élni. Olyasmit tudunk biztosítani erdélyi magyar reformátusságunknak, amit nem tud a politikum és a szekuláris fele a társadalomnak. Az emberek tömegével mennek pszichológushoz, és nem biztos, hogy gyógyulnak úgy a házasságok, mintha egy keresztyén világnézetű pszichológus vagy segítő szakmás társadalmat hoznánk létre, vagy erősítenénk meg Erdélyben. – hangzott el a beszélgetésben.

A téma tehát a misszió volt. Jakab István az Erdélyi Református Egyházkerület missziói stratégiájának egy részét hozta. Rácz Ervin a Királyhágómelléken elinduló missziói projekteket mutatta be. A találkozás folytatást kíván, ezért eldöntötték, hogy évente legalább kétszer „összedugják a fejüket” és megosztják tapasztalataikat.

A bibliai szövegű, etno zene legismertebb magyar képviselete érkezett Szatmárnémetibe az Ifjúság Vasárnapján. A Szatmárnémeti Szakszervezetek Művelődési Háza adott otthont az istendicsőtő alkalomnak.

A Református Egyház szeptember 21-et az ifjúság vasárnapjának nevezte el. A szatmári egyházmegye együtt is megszervezte ezt olyanképpen, hogy az Új Forrást zenekart hívta meg, hogy Isten dicsőítse. Vasárnap 18 órától Tolnai János főszervező, egri lelkipásztor, a Szatmári Református Egyházmegye ifjúsági előadója köszöntötte a gyülekezetet. Zenei és igei gondolatokkal érkezett Király Lajos szatmári esperes, batizi lelkipásztor, az ökumenikus közösség megélésének lehetőségére pedig Rácz Ervin szigetlankai lelkipásztor, egyházkerületi generális direktor hívta fel a figyelmet.

Az Igét Jobb Domokos ombodi lelkipásztor hirdette: „Ujjongj, Sion leánya! Kiálts örömödben, Izráel! Örvendezz, vigadj teljes szívből, Jeruzsálem leánya! Eltörli az Úr az ítéletedet, eltávolítja ellenségedet. Veled van az Úr, Izráel Királya: nem kell többé veszedelemtől tartanod. Azon a napon így biztatják majd Jeruzsálemet: Ne félj, Sion, ne csüggedj el! Veled van Istened, az Úr, ő erős, és megsegít. Repesve örül neked, megújít szeretetével, ujjongva örül neked. Összegyűjtöm azokat, akik szomorkodnak, mert nem ünnepelhetnek, bár közületek valók, és gyalázatot kell elszenvedniük.” (Zof 3,14-18) A bíztató üzenetsorozatban Isten jelenlétére és az örömre hívta fel a figyelmet a prédikátor, és arra, hogy Isten velünk együtt énekel.

Ezt követően lépett színpadra a várva várt Új Forrás együttes. Céljuk, hogy hozzá segítsék az embereket, a családokat, egy egész nemzetet Jézus Krisztus életmentő megismeréséhez. Felcsendültek az jól ismert dalok és az új énekek is. A hibátlanul hangzó énekeken és a rendkívül értékes népzenei motívumok mellett Isten jelenléte érződött az est minden pillanatában. Jött a bíztatás: „Mikor a szél szembefúj, S a vihar véget nem ér, Mikor egyetlenegy hang mondja  Csak higgy és ne félj…” Szólt a bizonyságtétel: „Soha semmi nem választhat el, örökké tartó szerelmedtől Istenem…” Jött a felhívás arra, hogy lehetünk Krisztus katonái, a békesség kötelékével: „Emeld fel a szemedet az égre,/ hajnalcsillag ragyog a sötétben!/ Felragyog a hajnalcsillag, ne aludj el, mindjárt nappal virrad!/ Most kell mennünk újra katonának,/ új sereget gyűjt az Úr magának….” És a végén jött az áldás is: „Áldjon meg téged az Úr és őrizzen meg téged Ő Világítsa meg rajtad arcának fényét és könyörüljön terajtad Ő Fordítsa tereád az Úr az Ő orcáját Adjon tenéked békességet És hozza el az Ő országát…” Csodás este volt.