Szatmárnémeti-Szigetlankai Református Egyházközség

Képek a szigetlankai református templomról és környékéről.

Híd épül a Szamos fölé. Legalábbis lelki értelemben. Két szatmári gyülekezet találkozott a Tisztviselő telepi templomban, ahol az Ige mellett szóltak bizonyságtevő énekek és versek.

Advent harmadik vasárnapjának délelőttjén Szigetlanka református templomában Bogya Kis Mária Szamos-negyedi lelkésznő hirdette az Igét: „Íme, az Úr szolgálólánya vagyok, történjék velem a te beszéded szerint!” Az igehirdető Szűz Mária szerepéről szólt, és arról az engedelmességről, amit ő tanúsított, és amit a protestánsok is tisztelnek, ugyanakkor szolgálatkészségét követendő példának tartják.

Rácz Ervin házigazda lelkipásztor megköszönte a szolgálatot és az öröm vasárnapján a Filippi 4,4-5-el köszöntött: „Örüljetek az Úrban mindenkor; ismét mondom: örüljetek! A ti szelídlelkűségetek legyen ismert minden ember előtt. Az Úr közel!”

A külvárosi gyülekezet mintegy húsz megjelent tagja szép ének- és verscsokorral előbb adventre, majd karácsonyra hangolt, válaszképpen a házigazdák részéről is elhangzott egy költemény.

Nagyon fontos látni és láttatni azt, hogy a gyülekezetek egy közös célt képviselnek, az evangélium ügyét, amit sok emberhez kell még eljuttatni Szatmárnémetiben is. Így az év vége felé pedig minden magyar reformátusnak tudnia kell, hogy az ötszázból jut erő a százra is, bőven.

Bővebben ITT

A keresztyén világban ilyenkor advent idején felélénkül, felpörög a gyülekezetek élete. Nem történik ez másként Szigetlankán sem: a kiskonfirmandusok adventi műsorral, a nőszövetség tagjai egymás megajándékozásával, többen pedig kórházmisszióval hangolódtak az ünnepre.

Advent második vasárnapja délelőttjén 10 órától Papp Krisztina kántornő felkészítésében és vezetésével a kiskonfirmandusok adtak elő verses-énekes műsort, Rácz Ervin lelkipásztor pedig Jézus visszajöveteléről beszélt, illetve arról szólt, hogyan lehetünk erre felkészülve: „A király pedig azt mondja majd nekik: Bizony mondom nektek, amennyiben megcselekedtétek ezt akár csak eggyel is az én legkisebb atyámfiai közül, énvelem cselekedtétek meg.” – szólt az alapige a Máté 25,40-ből.

Hétfőnként délután 14 órától mintegy húsz nőszövetségi tag csigatészta készítése közben építi a közösséget, legfőképpen Isten Igéje, Isten dicsérő énekek és zsoltárok köré csoportosulva. Ezen a hétfőn, mintegy köszönetként az elmúlt év fáradhatatlan munkájáért egy-egy kis ajándékot kapott minden jószívvel szolgáló asszonytestvér, Máskulik Klára és Rácz Enikő nőszövetségi elnökök köszönetnyilvánításával.

Többen a gyülekezeti tagok közül a múlt héten kedden a városi-, ezen a héten pedig a megyei kórháznál szolgáltak a betegek felé, örömhírt víve. Advent harmadik vasárnapjára a Szamos-negyedi küldöttség szolgálatát várhatja a gyülekezet, a kórus pedig, valamint az ifjak és a gyermekek lázasan készülnek az ünnepi szolgálatokra.

Bővebben ITT

Elérkezett az adventi időszak, az ünnepes félév első vasárnapja. Szigetlankán úrvacsorai közösségben és a gyülekezeti kórus szolgálatával adtak hálát Istennek.

Vasárnap délelőtt a Deák téri református templomban az ifjú liturgusok igeolvasása és imádsága után Rácz Ervin lelkipásztor hirdetett Igét: “A mi bűneinkért kapott sebeket, a mi vétkeinkért törték össze. Őt érte a büntetés, hogy nekünk békességünk legyen, és az ő sebei árán gyógyultunk meg.” (Ézsaiás 53,5) Jézus azért is lett emberré és lett eljövendő, hogy bekötözze a megtört szívűeket. Sokszor kapunk sebeket, ugyanakkor meg is sebezünk másokat, ezt az utóbbi nem mindig szoktuk észrevenni, Isten erre is rávilágit. Ugyanakkor Ő nemcsak akkor szeretne életünk áldásává lenni, amikor sebeket kapunk, hanem minden időben. Nem a bűneinket gyógyítja, hanem a lelkünket akarja megszabadítani azoktól.

Várj és ne félj…, a béke napja közel… jöjj népek megváltója – énekelte az igehirdetésre felelve Papp Krisztina kántornő vezényletével az újonnan elinduló gyülekezeti kórus, majd Vajas Petra debreceni teológus ágendázását követően élhettek a jelenlevők az úrvacsora lehetőségével, Isten kegyelmével.

Bővebben ITT

A hit nem magánügy mottó alatt ifjúsági alkalmat szerveztek a Deák téri református templomban. A SZIKE-istentisztelet ez alkalommal kicsit vágott, de jelen volt az Áldott Orvos. Az esemény jelképesen jövőbe mutató emléktábla-leleplezéssel zárult.

Vasárnap koraeste 18 órakor Vajda Szabolcs ombodi származású kolozsvári teológus hirdette az Igét: “Ti vagytok a világ világossága. A hegyen épült várost nem lehet elrejteni.” (Máté 5,14) Az igehirdető elmondta: az igazi világosság, Jézus nélkül nem tudunk fényleni, de vele só és világosságként élhetjük az életünket. Az igehirdetést megelőzően liturgusok (Bozsó Viktória és Csorvási Bianka) vezettek az igeolvasásban és az imádságban, a DicsÉr Band pedig remekül hangolt az igehirdetésre: Hegyen épül város vagy, Átölel jelenléted, Hogy bízhattál rám oly kincset… A zenekar Érszőlősről érkezett.

Kótai Levente, a Szatmárnémeti Református Gimnázium tanára előadásában a hit társadalomra tett hatásairól szólt egészen más álláspontból, mint, ahogyan azt megszokhatták a jelenlevők. A filozófiatanár szemszögéből szólt Mózesről, Jézusról és Nietzschéről, előadása megdöbbentett, vágott, de gondolkodásra is indított.

Miután a DicsÉr Band zenekar pörgős énekkekkel erősítette meg, hogy Jézust követni, vele menni jó, Rácz Ervin helyi lelkipásztor megköszönte az ifjak és örök ifjak szép számban való jelenlétét, majd a templom elé hívta a gyülekezetet, ahol emléktáblát avattak. Előtte elmondta ugyan, a kövek köszönik szépen, jól vannak, a templompadokat kellene megtölteni, mégis különös, jelképes üzenettel bírt az emléktáblaavatás: templompadok majdnem megteltek, ráadásul sokszor lesajnált fiatalokkal, tehát úgy néz ki, lesz következő ötszáz éve is a reformációnak.

Kiss József egyházmegyei főjegyző a Jánosi Anikó gyülekezeti tag által készíttetett emléktábla leleplezésénél a rajta található igeszakasz alapján mondott néhány gondolatot: „Az igaz ember hitből él” (Róma 1,17) Az ifjak pedig énekelték a templom előtti sötétben: „Hegyen épült város vagy, Hát hadd lássák fényed. A világ vár, hogy megoszd végre Élő reményed.”

Bővebben ITT

A Reformáció ötszázadik évfordulója alkalmából a Szigetlankai Református Egyházközség vasárnap délután 17 órától zenés istentiszteletet szervezett, melyre Nagykárolyból érkezett a Carmina Renascentia régi-zene együttes, hogy a 16. századi egyházreformáció hangulatát hozza el a gyülekezetbe.

Sipos Miklós volt esperes, a Németi Református Egyházközség lelkipásztora hirdette az Igét: „Mivel tehát nagy főpapunk van, aki áthatolt az gek3en, Jézus, az Isten Fia, ragaszkodjunk hitvallásunkhoz. Mert nem olyan főpapunk van, aki ne tudna megindulni erőtlenségeinket, hanem olyan, aki hozzánk hasonlóan kísértést szenvedett mindenben, kivéve a bűnt. Járuljunk tehát bizalommal a kegyelem trónusához, hogy irgalmat nyerjünk, és kegyelmet találjunk, amikor segítségre van szükségünk.” (Zsid 4,14-16) Ragaszkodjunk vallásunkhoz. Ez azt jelenti, hogy megvall valamit az illető, tehát vallástételt jelentett. Aki élő hitre jutott, abba a Szentlélek azt a szenvedélyt is beoltja, hogy másokat is Jézushoz segítsen. Jézust meg csak úgy ismerhetik meg, ha valakitől hallanak róla, ha valaki már ismeri Őt, és ezt megvallja nekik. Még akkor is, ha ennek ára van, ha ezért áldozatot kell hozni. Egyetlen valaki marad meg nekünk az életben, aki ott lesz velünk majd halálunk óráján is, és ott lesz velünk utána is, ha mi itt ragaszkodunk Őhozzá, és ez az érettünk meghalt és feltámadott Jézus Krisztus. Boldog ember az, aki áldozatok árán is ragaszkodik hozzá. – mondta Sipos.

Rácz Ervin házigazda lelkipásztor az igehirdetést követően köszöntött, majd felkérte a Carmina Renescentia együttest, hogy lélekben vezesse a gyülekezetet a reformáció évszázadába, mely meg is történt. Régi hangszerek, gyönyörű hangok szólaltatták meg a régi zsoltárokat: Perelj Uram perlőimmel, Úrnak szolgái mindnyájan…, de elhangzott Luther Márton néhány éneke is. A koncert végén együtt énekelte a zenekar és a gyülekezet a 42. zsoltárt: Mint a szép híves patakra.

Megtisztelte a jelenlétével az alkalmat Kiss József a Szatmári Református Egyházmegye főjegyzője is, aki a reformáció 500. évfordulójának fontosságára és a múltból kapott örökség megtartására hívta fel a figyelmet.

Bővebben ITT

Megtartotta első istentiszteletét Szigetlankán Rácz Ervin lelkipásztor. Ugyanakkor köszönetet mondtak Kiss József egyházmegyei főjegyző elmúlt félévben végzett áldozatkész szolgálatáért. Mindez úrvacsorai közösségben történt.

A Deák téri templomban mintegy százötvenen gyűltek össze újkenyér ünnepén, vasárnap délelőtt 10 órakor, amikor először hirdetett Igét a megválasztott lelkipásztor: „Ne emlékezzetek a régiekről, ne gondolkodjatok a korábbi dolgokról! Íme, én újat cselekszem. Most készül, hát nem tudjátok még? Igen, utat készítek a pusztában, és folyóvizeket fakasztok a kietlenben.” (Ézsaiás 43, 18-19) Isten jótéteményeiről kell nekünk megemlékeznünk, és a rossz emlékeket, a keserű múltat, a sérelmeket el kell felejtenünk! A megbocsátásról és az új lehetőségről szólt az igehirdetés további része, melyet nem csupán az új lelkész, hanem maga Isten készít elő a gyülekezetnek. Valami készül, az illatát már érezhetjük.

Kiss József szatmárpálfalvai lelkipásztor ágendázott, azaz Igét hirdetett úrvacsora előtt, és megköszönte mindazt a szeretetet, amit a gyülekezettől kapott az elmúlt hónapokban. Kiemelte a gondnokok, a presbiterek, a nőszövetség és a tisztviselők munkáját, szolgálatát.

Végül szép köszöntő szavakat mondott Csorvási Béla főgondnok és Kovács Tibor gondnok is. Mindketten hálát adtak Istennek az elmúlt hat hónapért és reményteljesen néztek a jövőre. Kupán Erzsébet Reményik Sándor: Akarom, fontos ne legyek magamnak… kezdetű versét tolmácsolta a lelkészeknek.

Istentisztelet után szeretetvendégségre is sor került, ahova megérkezett az a Vajas Petra is, aki szatmárpálfalvi származású debreceni teológusként sokat szolgált és bátorította igehirdetéseivel, az utóbbi hónapokban, a gyülekezetet.

Bővebben ITT