„Ezt az üdvösséget keresték és kutatták a próféták, akik a nektek szánt kegyelemről prófétáltak, nyomozva, hogy melyik vagy milyen időre jelentette azt ki Krisztus bennük levő Lelke, aki előre bizonyságot tett Krisztus szenvedéseiről és az utána következő dicsőségről. Nekik kijelentetett, hogy nem maguknak, hanem nekünk szolgáltak azokkal, amiket most az evangélium hirdetői, a mennyből küldött Szentlélek által hirdetnek nektek, amikbe az angyalok vágyakoznak betekinteni.” (1Pt 1,10-12)
Talán még egy egyszerű járó-kelő is el tud mondani annyit a pünkösd ünnepéről, hogy a Szentlélek kitöltetésének az ünnepe és az Egyház születése napja. Egyház pedig ott van, ahol igehirdetés van, evangélium hirdetése, nem lelketlenül, nem lélektelenül és semmiképpen sem lélek ellenesen, hanem mindenképpen lelkesen.
Péter apostol a Kis-ázsiaknak leírja erről az evangélium hirdetésről, hogy a próféták által lett előkészítve úgy, hogy tudták, nem az ő idejükben teljesedik be, nem ők szedik le annak gyümölcsét. És mégsem távolodtak el Istentől. Te teszel olyat, aminek nem te fogod learatni a gyümölcsét? A lelki munkák nagy része ilyen. Ne keseredj el, ha nem azonnal látható ez eredménye.
Az evangélium hirdetésének hatósugara térben és időben beláthatatlan. Nem tudjuk, mikor hat és mikor nem, és hogy hova hat. Igehirdetők tapasztalhatták már meg azt, hogy olyasmit köszöntek meg az igehallgatók, amiket ő el se mondott, mert amig ő netán fecsegett, addig a Szentlélek dolgozott.
Az evangélium tartalma Krisztus szenvedése és dicsősége. Amikor szenvedünk, akkor Krisztus szenvedéséhez érezzük magunkat közel. És ez tud igazán vigasztalni, azaz a Vigasztaló ott tudja végezni a leghatékonyabban a maga munkáját. Amikor pedig minden kerek, sikerünk van, akkor meg átutaljuk a dicsőséget Krisztusnak. Ő a sikerünk kovácsa. Övé minden dicsőség.
Az evangélium ugyanakkor tettre késztet. Ha csak hallgatjuk, nem halljuk meg igazán. Különös olvasni a Galata levél után Péter első levelét. (a Bibliaolvasó kalauz szerint) Mind a két bibliai könyv első olvasói, címzettjei Kis-Ázsiában éltek, ahol ma már alig van keresztyén. Okuljunk ebből és legyünk az Ige hirdetői, meghallói és megtartói, hogy velünk ez ne fordulhasson elő! Ámen!
Rácz Ervin,
Szigetlanka