,,Amikor a tanítványok átmentek a túlsó partra, elfelejtettek kenyeret vinni magukkal. Jézus így szólt hozzájuk: Vigyázzatok és őrizkedjetek farizeusok és szadduceusok kovászától! Ők pedig így tanakodtak: Nem hoztunk kenyeret. Jézus észrevette és így szólt hozzájuk: Mit tanakodtok azon, kicsinyhitűek, hogy nincs kenyeretek? Még mindig nem értitek? Még mindig nem emlékeztek az öt ezer ember kenyerére?….Őrizkedjetek a farizeusok és szadduceusok kovászától” (Máté 16,5-9.11)
Történt-e már olyan veled, hogy elindultál valahova és vissza kellett fordulnod, mert otthon hagytad? Történt-e már olyan, hogy elindultál és csak akkor vetted észre, hogy valami hiányzik, amikor már megérkeztél a célodhoz? Kellemetlen érzés azzal szembesülni, amikor elfelejtkezünk valamiről.
A mai történet is arról szól, hogy a tanítványok elfelejtenek kenyeret hozni magukkal. Jézus rájuk szól: Mit tanakodtok, kicsinyhitűek, hogy nincs kenyeretek? Kicsinyhitűeknek nevezi a tanítványokat újból. Talán nem értjük, miért hívja Jézus így őket, viszont ezt a történetet a négyezer ember megvendégelésének története előzi meg. Ez arról szól, hogy Jézus megszaporítja a kenyeret és halat. Nem értik Jézus tanítását, csupán azzal vannak elfoglalva, mit felejtettek el.
Máté evangéliumában itt találkozunk negyedszer ezzel a megnevezéssel. Jézus akkor nevezi a tanítványokat kicsinyhitűeknek, mikor ők kétségbe vonják Isten róluk való gondoskodását. Így nevezi Pétert kicsinyhitűnek, amikor a Jézus hívására a vízen jár, majd mikor a szélre figyelt süllyedni kezdett. Így nevezi őket, mikor Jézus elalszik a hajóban, és félelemből felkeltik a vihar miatt, amit Jézus lecsendesít.
Mit tegyünk hát? Ne engedjük, hogy aggodalmaink eltereljék a figyelmünket Istenről, hogy megingassák a bizalmunkat. Ne aggódjuk a világi szükségletek miatt, amelyek tekintetében bízhatunk Istenben, hanem figyeljünk a fontos dolgokra. Vigyázzunk, hogy ne terelődjön el a figyelmünk Isten dolgairól, miközben aggodalmaskodunk. ,,Keressétek először Isten országát és az ő igazságát, és mindezek ráadásként megadatnak majd nektek.” Máté 6,33. Ámen.
Kocsis Leila,
Szigetlanka