„Most tehát, ti, gazdagok, sírjatok és jajgassatok a bekövetkező nyomorúságaitok miatt! Gazdagságotok megrothadt, ruháitokat megrágta a moly, aranyotok és ezüstötök megrozsdásodott, és rozsdája ellenetek tanúskodik, és megemészti testeteket, mint a tűz. Kincseket gyűjtöttetek még az utolsó napokban is. Íme, a földjeiteket learató munkások bére, amelyet visszatartottatok, az égre kiált, és az aratók panasza eljutott a Seregek Urának a fülébe. Dőzsöltetek a földön és tobzódtatok, hizlaltátok a szíveteket, mint az áldozati állat levágásának napján. Elítéltétek, megöltétek az igazat, és ő nem állt ellen nektek.” (Jakab 5,1-6)
Előző alkalommal megtanultunk tervezni. Most nem garantálom, hogy megtanulunk meggazdagodni, de talán azt igen, hogyan lehet helyesen gazdagnak lenni. Márton napja közelében József Attilát idézhetnénk: „De szeretnék gazda lenni, egyszer libasültet enni…” „Black Friday” közelében pedig nem is annyira hasznavehetetlen az anyagiasságról szólni. Pláne, hogy a Biblia is nagyon sokszor kiigazít a témában.
Eléggé nekimegy a gazdagoknak itt Jakab. Nem valami barátságos velük, aminek valószínűleg van tapasztalati oka is. (Jak 2,6) Mondhatnánk azt is, hogy nem jó marketinges ez a Jakab, pedig kaphatna támogatást az írására az akkori oligarcháktól, biztosan a templomot vagy a parókiát is fel tudná újítani egy jól irányzott pályázattal, ha kedves lenne hozzájuk. De ő nem gondol ilyet.
A prédikáció mai hallgatói lehet, hogy most kihúzzák magukat és azt mondják, hogy ez az Ige biztos nem nekem szól, mert én nem vagyok gazdag. Mihez képest? A világon biztosan van legalább 7 milliárd szegényebb ember. Hozzájuk képest gazdag vagy. Az ember relativizál, Isten revitalizál. Azaz az Isten feltámaszt, éltet és lendületet ad. Éppen ezért ennek az Igének a dorgáló üzenete mellett a pozitív üzenetét is érdemes megnézni. Mi ellen szólal fel Jakab? Mi mellett szólal fel ezáltal? Mind a két kérdésre három pontban adjunk választ az Ige által.
Mi ellen szólal fel az Ige?
- Igazságtalanság, becstelenség, kizsákmányolás
Jakab korában szinte teljes hiányzott a középréteg a társadalomból. Róma megbízható emberei teljesen elszívták a levegőt a többiek elől. A zsidó arisztokrácia teljesen megsemmisül. A napszámosokat nagyon sokszor átverték, kisemmizték, sőt, ha útban voltak és nem engedelmeskedtek meg is ölték. Fiatal koromban én is láttam azt, hogy a napszámban dolgozókat nem mindig fizették ki tisztességesen. És mai napig is vannak hasonló esetek, akár még külföldi vendégmunkások is jönnek haza ilyen tapasztalatokkal. A kizsákmányoló rendszer eredménye az is, hogy olykor túl olcsón megkapjuk az elektronikai cikkeket, mert valahol, valakik, talán egy hajón, éhbérért megdolgoznak érte, hogy a jóléti társadalom tagjai majd eldobhassák.
- Egoizmus és kapzsiság
A mai emberek nagyrésze önmaga körül forog. Ő saját maga istene. Nagyon imádja magát. Kapzsisága pedig kielégíthetetlen. Mint a tengerész, ahogy issza a vizet. Minél többet iszik, annál szomjasabb. Jakab szinte ideidézi a Hegyi beszédet: „Ne gyűjtsetek magatoknak kincseket a földön, ahol a moly és a rozsda megemészti, és ahol a tolvajok betörnek, és ellopják, hanem gyűjtsetek magatoknak kincseket a mennyben, ahol sem a moly, sem a rozsda nem emészti meg, és ahol a tolvajok sem törnek be, és nem lopják el. Mert ahol a te kincsed van, ott lesz a te szíved is. (Mt 6,19-21) Vigyázzunk, hogy a kapzsiság csapdájába ne essünk!
- Sznobizmus
Kedvteléseteket űzitek! A kor sznobjai jelennek meg előttünk. A sznobizmus az előkelőnek vagy magasabb státuszúnak tartott emberek szokásainak, viselkedésének és ízlésének mesterkélt, gyakran lenéző utánzása. A látszat fenntartására törekszik. Fontos az „outfit”. Pedig az igazi outfit belül, az infittel kezdődik. Azaz magyarul: valódi külcsíny nincs belbecs nélkül. A sznobizmus ezt nem veszi figyelembe, de a látszatot fenn akarja tartani és szereti különbnek éreztetni magát másoknál. Általuk felállított mércét hangsúlyozzák: rang, vagyon, kultúra, intellektus, ideológiák területén. Ennek a jele az eltartott kisujj, ami szánalmas és átlátszó, de semmiképpen sem boldogító. Sokat tudnék még erről beszélni… De ehelyett inkább a bátorító üzenetet is keressük meg!
Mi mellett szólal fel az Ige?
Megéri becsületesnek lenni, akkor is, ha olykor átvernek, kiforgatnak. Isten revitalizál, új életet ad. A 73. zsoltár írója is erre jön rá. Érdemes elolvasni.
- A gazdagság felelősség
Isten ránk bízott javakat. És ez felelősség. Olykor mások élete is ránk van bízva azáltal, hogy egzisztenciájukról gondoskodhatunk. A sáfárságról, a talentumokról, a gírákról ezért mond példázatot a mi Urunk. Tanuljunk felelősséget és használjuk jól a ránk bízott javakat. És ne irigykedjünk azokra, akiknek több adatott, mert tőlük többet is várnak el, nemcsak az emberek, hanem az is, aki adta, az Isten. Imádkozzunk értük, mert lehet jól is gazdagnak lenni. Vannak példák erre a Bibliában: Ábrahám, Jákób, Jób, Salamon… a kor gazdagjai közé tartoztak és Isten adott nekik bölcsességet, amikor kérték.
- Boldog-e a szegény?
Azt értenünk kell már, hogy nem a pénzzel van a baj, hanem azzal, hogy olykor szerelmesek vagyunk bele. Erre Pál is figyelmezteti Timóteust: „Mert minden rossznak gyökere a pénz szerelme, amely után sóvárogva egyesek eltévelyedtek a hittől, és sok fájdalmat okoztak önmaguknak.” (1Tim 6,10) “Azoknak pedig, akik e világban gazdagok, parancsold meg, hogy ne legyenek gőgösek, és ne a bizonytalan gazdagságban reménykedjenek, hanem Istenben, aki megélhetésünkre mindent bőségesen megad nekünk.” (1Tim 6,17) Ezt nem kell magyarázni! A zsoltáros is figyelmeztet: „Ne bízzatok zsarolt javakban, rablott holmival ne kérkedjetek! Ha gyarapszik is vagyonotok, ne bizakodjatok el!” (Zsolt 62,10) A kérdés tehát, attól függetlenül, hogy mennyi pénzed van: hol van a szíved? Ha a pénzben, nem leszel igazán boldog sosem!
- Nagylelkűség
„Aki könyörül a nincstelenen, az Úrnak ad kölcsön, mert ő megtéríti jótéteményét.” (Péld 19,17) Szeretnék az Úrral lyen kapcsolatban lenni, hogy neki adhassak kölcsönt. Ehhez az kell, hogy merjek nagylelkű lenni. Életed a Holt tenger vagy áldásos csatorna? Ami oda befolyik, az ott is marad, vagy tovább is adsz belőle? Ha igen, az a jele annak, hogy áldott életed van. Ha magadnakvaló vagy, akkor nálad hiánycikk az áldás.
Zárásként tisztázhatjuk, hogy Jakab nem volt jó kémiából. Az arany nem rozsdásodik. Tehát mégsem múlik el a gazdagság? Érdemes ebbe fektetni? Én most nem ilyen tanácsokat adnék. Ez nem a Vámház körút 9! Mert, ha a holmijaid ne bomlanak is el, a cuccaid nem is integetnek neked, a gazdagságod, ha nem is fog tőled elbúcsúzni, mert megtaláltad a tartósabb gazdagságot, egyszer te fogsz tőlük búcsúzni. Házad falán állhat: ItthagyLak! De van, ami megmarad: a szeretet.
Az el nem múló vagyonnal hogy állsz? Ámen!
Rácz Ervin,
Szigetlanka