Honnan vannak viszályok és harcok közöttetek? Nem a tagjaitokban dúló önző kívánságok okozzák ezeket? Kívántok valamit, és nem kapjátok meg, öltök és irigykedtek, de nem tudtok célt érni, harcoltok és viszálykodtok, de nem kapjátok meg, mert nem kéritek. Vagy ha kéritek is, nem kapjátok meg, mert rosszul kéritek: csupán élvezeteitekre akarjátok azt eltékozolni. Paráznák, nem tudjátok-e, hogy a világgal való barátság ellenségeskedés Istennel? Ha tehát valaki a világgal barátságot köt, ellenségévé válik Istennek. Vagy azt gondoljátok, hogy az Írás ok nélkül mondja: „Irigységre kívánkozik a lélek, amely bennünk lakozik”? De még nagyobb kegyelmet is ad, ezért mondja: „Isten a kevélyeknek ellenáll, az alázatosoknak pedig kegyelmet ad.” Engedelmeskedjetek azért Istennek, de álljatok ellen az ördögnek, és elfut tőletek. Közeledjetek Istenhez, és ő közeledni fog hozzátok. Tisztítsátok meg a kezeteket, ti bűnösök, és szenteljétek meg a szíveteket, ti kétlelkűek. Gyötrődjetek, gyászoljatok és sírjatok, nevetésetek forduljon gyászra, örömötök szomorúságra. Alázzátok meg magatokat az Úr előtt, és ő felmagasztal titeket. (Jak 4,1-10)
Reformáció napját ünnepeljük éppen. És ha a témát nézzük – konfliktusok – akkor rögtön az elején tisztáznunk kell: egyházak, felekezetek között is volt bőven perpatvar az elmúlt évszázadokban. Az a tisztességes, hogy alázattal, mindjárt az elején, így nézünk szembe a Jakab által felvetett témával. Mivel azonban én szeretem nemcsak az árnyoldalait nézni a dolgoknak, hadd mondjam el, írjam le örömömet is: idén, október 31-én két katolikus kollegám, szolgatársam is úgy köszönt nekem, mint reformátusnak, hogy: boldog születésnapot, nektek, reformátusok! – és ez nagyon jól esett, mert tiszta és őszinte volt, megérzésem szerint. Lehet tehát azt mondani, hogy akkor, amikor felekezeti konfliktusok vannak, az már ürügy az emberekben levő gonoszság megjelenítésére, semmi más. Nem tűnt el teljesen a felekezetek közötti viharos viszony, mert emberek vannak az egyházban, de úgy gondolom, a közös imádságok jó hatással voltak a kapcsolatokra.
Konfliktusok
Kinek lenne idegen ez a téma? Ki mondhatná azt közülünk, hogy nincsenek és nem is voltak konfliktusaink? Ha emberekkel érintkezünk, bőven benne van a pakliban. A családi viszonyok tudnak viharosak lenni. Hol a cipőm? Hol a ruhám? Mikor indulhatunk már? Gyere már!… ez csak néhány azon erélyesen megszólaló kérdés közül, amit közvetlenül templomba indulás előtt is felteszünk egymásnak. Gyülekezeti tagok között alakulnak ki konfliktusok. Minden közösség, ahol kettő vagy annál több ember van, alkalmas a viharos viszonyok kialakulására.
Ki a hibás? Ezt tudjuk mindjárt Ádámtól! Az asszony, aki mellém adtál. És Évától: a kígyó a hibás. Hárítunk, felelősséget áttoljuk a másikra. Ehhez nagyon értünk.
Konfliktusaink forrása
Hogy megszabadulj a konfliktusoktól körülötted, el kell, hogy oltsd a konfliktusokat benned. Ezért mindenekelőtt magunkba kell jó mélyen benézni! És ha ezt megtesszük, akkor nem is lesz annyira sértő, amit Jakab a fenti Igében megfogalmaz: öltök. Gyilkolunk kapcsolatokat, álmokat, szavakkal és gesztusainkkal.
Ha odáig vetemedünk, hogy kérünk, azt is rosszul tesszük. Ezt én megérdemlem! – mondja a bennem levő egó. Puskaporos hordóvá válunk. Mennyi mindent tettem én értetek! – mondja felháborodottan a kiskirály. Honnan hoztalak ki téged! – számonkér a házastárs. Ha pedig a lelkész szembesíti a sértődöttet, akkor jön a válasz: ha a tiszteletes úr tudná, hogy én mennyi szenvedtem miatta. Ha te tudnád, amit én! Puffogunk, sértődünk, kisértjük magunkat a közösségből.
Jó lenne igazán magunkba nézni! Mi provokálja benned levő viharokat? A vágy, az irigység, a rossz motiváció és a bűnös kedvtelések. Vágy sokszor arra, amit Isten már megadott, de másban keressük. Irigység, mert nem vesszük észre, hogy értékesek vagyunk. Ezek rosszul motiválnak bennünket és kényelembe, önmagunk istenítésébe ringatjuk bele magunkat.
Két kép
Pizza. Mennyi hibám van. Egyszer egy szellemes apuka a fiai közti konfliktust úgy próbálta megoldani, hogy egy egész pizzát tett eléjük, és olyan nagy szeletet vehettek a pizzából, amennyire hibásnak képzelik magukat a kialakult helyzetben. Éhesek voltak. Kénytelenek voltak bevallani, hogy bizony hibáztak. Mi vajon milyen nagy szeletet vennénk ki abból a pizzából, ami a kialakult viharos helyzetet szimbolizálná. Legyünk éhesek a megoldásra!
Teherautó. Képzeljünk el egy teherautót, ami 2 tonnát bír csak el, de mi ráteszünk 5-öt. Vajon nem a másokkal szembeni elvárásainkkal van a baj? Amikor olyanokat várunk el mástól, amit Istentől kellene kérnünk? Öröm, élet beteljesítése, mély békesség, türelem… Nyilván benne van a másikban is, és jó, amikor kapunk belőle, de elsősorban Isten tudja ezeket megadni. Ha ezt nem vesszük észre, akkor úgy járunk, mint a samáriai asszony, akinek öt férje volt és a hatodik már nem volt a férje. (János 4) A másik nem bírja el annyi elvárást, amennyit rápakolunk. Isten világít, fényesít, világoltak meg minket igazán és ebben tényleg lehet eszköz a másik is, de nem ő az istenem.
Megoldás
A parázna léleknek konfliktusai vannak, nemcsak másokkal, magukkal, de még Istennel is. Miután megláttuk a forrást, jogosan kérdezzük: mi tehát a megoldás?
Konfliktusaid megoldása Istennél van. Jakab azt kétoldalú megoldást ad: mindenekelőtt legyen bennünk alázat Istennel szemben és ellenállás a Sátánnal szemben. Ha nincs alázat Istennel szemben, akkor ne is számítsunk békességre és nyugalomra, legfeljebb csak jó mélyre tudjuk ásni, de megoldást nem kapunk. A Sátán pedig azonnal kész a támadásra, kiszalad az ajtón, bekopog az ablakon, de ha alázatosak tudunk maradni, nem adunk neki esélyt. Elszalad tőlünk, mert büszke természete nem tűri az alázatot, amit viszont egyedül Jézustól tudunk tanulni.
Jó mélyen magunkba néztünk? Kellőképpen kétségbeestünk? Nos, ha igen, akkor azt is hadd mondjam el, hogy Isten nem szégyeníteni akar, hanem a belső békét. Luther Márton erről így vall: „Ha magamra nézek, nem tudom, hogyan üdvözülhetnék. Ha Jézusra nézek, nem tudom, hogyan juthatnék kárhozatra.” Nézzünk a mi bajnokunkra, megváltónkra. És akkor a bennünk levő konfliktusok megoldása kihat a másokkal való viharjaim lecsendesítésére is. Ámen!
Rácz Ervin,
Szigetlanka